Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

A 186.110 tonna kenyérellátásra szánt búza azt jelentette, hogy rozzsal-árpával és kukoricával együtt 32.995 vagon liszt állhatott rendelkezésre, ami a fejadagok szerinti szükséglettel szemben éppen a fenti 9.550 vagonos hiányt mutatta.

113 Minden lehető eszközt munkába kellett vetni tehát a központi készletek gyarapítása érdekében. 1947. január elején a Közellátásügyi Minisztérium - a törpebirtokosok megsegítését összekötve esetleges készleteik megszerzésével - az 5 kh alatti birtokok gazdáit mentesítette a beszolgáltatástól, amennyiben a hó végéig lerótták természetbeni földadó hátralékaikat.

114 6. A közellátásügyi válság; a "kenyércsata" A közellátásügyi miniszter bejelentette, hogy a válságos helyzetben a kormány kenyércsatát indít. A csata jegyében az előírásokat nem teljesítőkkel szemben szigorú bírságolást helyezett kilátásba, illetve ígérte a túlteljesítők jutalmazását. Egész életében - mondta Erőss János - az agrárnépesség érdekeiért küzdött, de a nemzet létérdeke forogván kockán, a legkeményebb eszköztől sem riadhat vissza.

115 A csata első lépéseként a termelők az önellátói fejadagoknak megfelelő Őrlési dézsmát egyszerre és azonnal kötelesek voltak beadni, függetlenül az őrlés tényleges időpontjától. Egyidejűleg megkezdődött a malmok, ill. cséplőgéptulajdonosok elszámoltatása, jogosan szerzett készleteik zárolása és igénybevétele (hatósági áron), ill. illegális készleteik elkobzása.

116 A kenyér- és lisztellátás központi vezetésére kománybiztost neveztek ki. A Kenyérellátás Országos Kormánybiztosa (Szabó Jilek Jenő közellátási miniszteri tanácsos) a Közellátásügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alatt működött, de hivatali szervezetében a Gazdasági Főtanács képviselőjének is jelentős jogkört biztosítottak a korszak gazdaságirányítási mechanizmusa jegyében. A kormánybiztos megbízatása augusztus l-ig szólt, s fő feladata a termelők beszolgáltatási kötelezettségének teljesítése feletti őrködés és az elszámoltatások irányítása volt. Hatásköre több ponton ütközött a Terményforgalom Miniszteri Biztosa hatáskörével, ami nyilvánvalóan nem kevéssé gátolta az ekkor nagyon szükséges gyors intézkedések megtételét.

117 A gazdálkodók elszámoltatását, bírságolását, illetve jutalmazását szabályozó igen hosszú és nehezen áttekinthető rendelet még január közepén megjelent. A kötelezettséget túlteljesít Ők jutalmát a távoli jövőbe tolta, mivel azt a gazdáknak írásban (!) kellett kérni, s a döntés a minisztériumban született meg.

118 Aligha lelkesítette - ösztönözte ez a termelőket s jól jelzi az ellentételekkel nem rendelkező kormányzat 113. Feljegyzés a GF részére 1947. jan. 20. - UMKL-GF XIV/l-e. - 5941/1947. 114. 100020/1947. KM sz. r. - MK4. 115. KU 1947. jan. 10. ("Kenyércsatát indít a kormány") 116. UMKL-GF Stab. u. XXIX/29. (915/1947.) 117. Uo. XXVIII/2. és LIV/36. 118. 300400/1947. KM sz. r. - MK A 24430/1946. ME sz. r. (MK 288.) szerint a túlteljesítés mértékének figyelembevételével a jutalom gabonakilogrammonként 5-15 fillér volt.