Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

helyzetét: lényegében nem maradt más lehetősége, mint a gazdák egyenkénti elszámoltatása, s ne feledjük: az elszámoltatás alapja az a beszolgáltatási rendelet volt, amely lényegesen jobb terméssel számolt a ténylegesnél! A Gazdasági Főtanács már január 21-én utasította a pénzügyi igazgatóságokat, hogy február 15-re fejezzék be az adógabona-behajtást, s azt követően azonnal kapcsolódjanak be a "legszigorúbb" elszámoltatási eljárásba. A kormánybiztos rendelkezésére megyei, ill. községi elszámoltató bizottságok alakultak vegyes összetételben.

119 A munkába központi kiküldöttek is bekapcsolódtak. Az elszámoltatás a viszonylag jó termésű megyékben indult el (Somogy, Baranya, Dél-Pest, Szabolcs). A bizottságok végrehajtási eljárást - némi könnyítésként - csak akkor kezdeményeztek, ha a termelő gabonából 90, burgonyából 80, olajosmagból 70%-ban sem teljesítette kötelezettségét.

120 A gazdáknál fejenként 16 kg búza, vagy 10 kg liszt maradhatott havonta aratásig és 110 kg holdanként vetőmagnak. Burgonyából a termelőnél 8 kg maradhatott fejenként és havonta, illetve 12 q holdanként vetőgumónak. A végrehajtáskor a termény-helyettesítések, beszámítások, gyenge termés esetén adott kedvezmények oly sora volt figyelembe vehető, hogy úgy a termelők, mint az elszámoltatok nem voltak irigylésre méltó helyzetben. Tíz megyében az elszámoltatást újabb eljárás követte, mivel az első nem hozta meg a várt eredményt.

121 A begyűjtési hadjárat először Baranyában fejeződött be, március 17-re. Itt ún. "különleges" elszámoltatás volt, melyben városi munkásmegbízottak és központi ellenőrök is részt vettek. Az eredmény a következő volt: Elkobozva Önként beadva Gabona 558 q 9.028 q Kukorica 481 q 3.046 q Egyéb szemtermés 104 q 2.666 q Az önkéntes beadás nagyobb számai onnan adódtak, hogy a bizottságok a tényleges házkutatást megelőzve közhírré tették az elszámoltatás megkezdését. Azoknál a termelőknél, akik zárolt határidőn belül igazolták, hogy kötelezettségüket teljesítették, nem került sor házkutatásra.

122 Az 1947. március 18-i könnyítés jelzi az azt megelőző eljárások során történt időnkénti igazságtalanságokat is: a helyszíni elszámoltatás során zárolt és elkobzott termények ára kivételesen kifizethető volt a termelőnek, ha súlyosabb mulasztás nem terhelte, illetve, ha az elkobzás a termelés folytatását is veszélyeztette. Lehetővé tették azt is, hogy egyes esetekben a bírságot az új termés után fizethessék meg.

123 119. A községi bizottság négy tagjából egy a termelési bizottságot képviselő gazda, egy a nemzeti bizottság által küldött ellátatlan, ill. a közellátási bizottságot képviselő iparos vagy kereskedő volt, míg egy tagot a községi elöljáróság delegált. 120. Aszálykáros községben, ahol 4 q/kh-t sem ért el a gabonatermés, csak akkor volt végrehajtás, ha a termelő gabonabeszolgáltatását 70%-ban sem teljesítette. 121. Az elszámoltatásról: UMKL-GF Stab.u. XXVIII/2.; 300750/1947. KM sz. r. - MK 31.; Körlevél a Közellátási Felügyelőségekhez 1947. márc. 17. - UMKL-Szobek- 20. t. 122. Jelentés a kenyérellátásról 1947. márc. 19. - UMKL-Szobek-30. t. 123. UMKL-GF Stab. u. XXXVII/14.