Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig

munkatársai ellen vizsgálatot kérni a BM tanácsi főosztályától.

294 A feljelentésből kiderült, hogy az FM beosztottai is hasonló "hibákat" követtek el vidéken, ami azt jelzi, hogy az 1952-es tragikus időben egyes tárcák ellenezték a begyűjtési szervek helyenként lelketlen, a jövő évi terméssel sem törődő ultrabalos módszereit. 7. Begyűjtési szakigazgatás és káderhelyzet Rossz szervezet is működhet viszonylag jól, ha a benne dolgozók szakmai színvonala kiemelkedő. Nos a begyűjtési apparátusban a szervezet hibáit kompenzáló pozitív káderhelyzet is hiányzott. A kiválasztás politikai, származási alapon történt, a szakmai felkészültség harmadrendűnek számított. Egyébként is, a begyűjtés nem volt népszerű tevékenység, így aztán, ha akartak volna is a párthoz vakon hű személyzetisek szakmai alapon válogatni, erre kevés módjuk lett volna. 1951 márciusában az Élelmezési Minisztérium (akkor éppen e tárca alá tartozott a begyűjtés is) 15 főosztályvezetőjéből mindössze egy volt értelmiségi származású; négy eredeti foglalkozása nagyüzemi, öté pedig kisüzemi munkás volt, irodai múlttal mindössze hat rendelkezett. Viszont a 15-ből 10 volt párttag, méghozzá 1945 óta. E 15 vezetőből három csak elemi-, öt pedig csak négy középiskolával rendelkezett. Egyetemet öten végeztek közülük. Az 54 osztályvezetőből 14 volt eredetileg munkás, és kettő agrárproletár, s mindössze hat értelmiségi. Az említett 54-ből 48 volt párttag (közülük hat volt korábban szociáldemokrata); kilenc csak elemit végzett, hét négy középiskolát és 22-nek volt érettségije, s mindössze 10 rendelkezett egyetemi diplomával. A minisztérium teljes vezetői és előadói szakapparátusából, (mintegy 600 főből) munkás származású volt 40%, paraszti eredetű 11% (de 7 kh-nál nagyobb birtokkal rendelkező felmenője csak kettőnek volt), értelmiségi nyolc, alkalmazott pedig 27%. Eredeti foglalkozása 35%-nak volt munkás, 5%-nak értelmiségi. 76% volt párttag. Pártiskolai végzettsége a vezetők 20 - 40%-ának, az összes szakalkalmazott 6%-ának volt. Ezt kevesellték a tárca vezetői, s így a munkatársi gárda egészének 56%-a valamilyen politikai tanfolyamon vagy káderképzőben, politikai iskolában képezte magát, munka mellett (pontosabban annak rovására).

295 Határozat született arról is, hogy az iskolára kerülők 40%-a nő legyen, mivel a tárca szakapparátusának csak 20%-a volt nő, ami rontotta a fent elképzelt férfi-nő arányt. A "szocializmus" felé tartó társadalom egyik erőszakolt jelképe a dolgozó nő volt, ami azt jelentette, hogy traktorista, kohász, ill. begyűjtési végrehajtó is meghatározott %-ban nő kellett, hogy legyen. 294. Adonyi Miklós (a Begyűjtési Minisztérium Igazgatási Osztályának vezetője) átirata a BM tanácsi főosztályához 1952. dec. 24. Kedves karácsonyi ajándék volt ez a feljelentés...) - Uo. - Titk. - 14.2a/1952-3478. 295. Az Élelmezési Minisztérium 1951. évi káderfejlesztési terve, 1951. márc. - Uo. - Éleim. M. Titk. 1. (márc. 20. 2. p.)