Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig

Az Élelmezési Minisztérium 1951-ben 261 tanfolyamot rendezett, 7.708 résztvevővel.

296 Elindították a hat hónapos káderképzőt is. Ebben az új iskolában az oktatók az előző tanfolyamokat jó eredménnyel elvégzők lettek, mivel csak így lehetett az oktatói hiányt úgy-ahogy "pótolni". A mezőgazdasági főiskolákon végzetteket munkába állították ugyan, de ezek előre megkapták a minősítést: vezetők nem lehetnek, mivel a beiskolázáskor, 1946 táján még más volt a felvételi vizsgákon a kiválasztás "rendje", s így sok "kulákcsemete" is főiskolára került... A műszaki főiskolákat pedig úgy jellemezték a kor káderesei, hogy ott meg nagypolgári származású fiatalok végeztek főként. Ők sem lehettek vezetők, így aztán maradtak a 6 elemisek és a 4 polgárit végzettek, hiszen a fő a megbízhatóság lett... Az idősebb, s így eleve megbízhatatlan káderek mellé odaállították helyettesként a megbízhatónak ítélt fiatalokat, akik aztán rövidesen a helyükre is léptek, miután úgy-ahogy, felületesen ellesték a teendőket.

297 A káder-felülvizsgálatok, az "elbeszélgetések" állandósultak. A személyzetisektől rettegtek az egyszerű dolgozók, s nem is ok nélkül. A félelem légköre nem kerülhette el a munkahelyeket sem. 1953 első felében pl. felülvizsgálták a 19 megyei meghatalmazotti hivatal közel 4.700 begyűjtési dolgozóját, s ebből 938-at leváltásra javasoltak (527 főt politikai okokból, mint osztályidegent, kulákot, csendőr származékot stb., míg 411-et korrupció, erkölcstelenség ill. szakmai képzetlenség miatt - az utóbbi indok játszotta a legkisebb szerepet...). A tanácsok begyűjtési apparátusát is átvilágították, s 1.274 emberből leváltásra javasoltak 290-et. A vizsgálati jelentéshez mellékelt kimutatásból láthatók a vizsgálat kérdőpontjai ill. minősítést szolgáló rovatai. Negatív minősítést jelentett a "régi vezető", "hivatásos katona", "Hunyadi páncélos", a "Nyugaton volt fogságban", a "klerikális kapcsolatú", a "kulák, kereskedő, gyáros", a "kapitalista országban élnek hozzátartozói", a "kapitalista országban járt a felszabadulás után" rovat alatti bejegyzés. A vizsgálóbizottságok a 19 megyei begyűjtési miniszteri meghatalmazottból hetet javasoltak leváltásra, 14 megyei tanácsi begyűjtési osztályvezetőből hatot stb.

298 1954-ben, a megyei és járási begyűjtési hivatalok megszervezésekor számos új kádert alkalmaztak, s így a korábbi, korántsem optimális összetételű gárda, ha átmenetileg is, de tovább romlott. A 6.869 megyei, járási, községi begyűjtési munkatárs egy%-a rendelkezett csupán egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, 88% fejezte be az általános iskolát, 3,4%-uk még azt sem. 7,7% rendelkezett érettségivel. Az összes munkatárs 92%-a 1950-ben, vagy azt követően lett begyűjtési dolgozó, 73%uk pedig csak 1952-től dolgozott e területen. Gyakorlatlan és képzetlen "szakapparátus" szembesült tehát a rendeletek, leiratok özönével, és került szembe a termelőkkel. Elképzelhetjük a mindennapi begyűjtési munka színvonalát és hatékonyságát.

299 296. Uo.^ 297. Az Élelmezési Minisztérium káderfejlesztési terve 1951. febr. - Uo. - 3. (febr. 13./1. p.) 298. Jelentés a begyűjtési apparátus káderhelyzetéről 1953. júl. - Uo. - Begy. M. Titk. - 5. d. (1953. júl. 29.) 299. Jelentés a Begyűjtési Minisztérium Kollégiumához 1954. szept. 14. - Uo. - 7. d. (1954. okt. 4./1. p.)