Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig

Juhász József ceglédi gazda kötelezettségének csökkenése 1954-ben 1952 - 53-hoz képest' 87 Termény Sertés, marha Baromfi, tojás Összes húsbeadás: Tej 308 bkg 61.5 húskg 22,0 húskg 83,5 húskg 143.0 1 15,0% 29,3%40,0% 31,5% 15,3% 25,9% Bor 75.0 1 A parasztság természetesen örömmel fogadta az új szakasz begyűjtési politikáját, az előnyös változásokat. A Begyűjtési Minisztérium az új kormányprogram nyilvánosságra hozatala után 8 megyében vizsgálta meg a kialakult helyzetet és a tapasztalatokról összefoglaló jelentést készített. E szerint mindenhol felgyorsultak a mezőgazdasági munkák, bár a "régi szakasz" okozta bajokat persze lehetetlen volt napok alatt érdemben korrigálni. Az induló aratást pl. sok helyen nehezítette a gyenge alkatrész-ellátás és a gépállomásokon tapasztalható szakszerűtlenség: Szabolcsban a 64 kombájnból mindössze 18 volt munkaképes 1953. július 7-én. A jelentés szerint nőtt a parasztság hite az egyéni gazdálkodás lehetőségében, s ez fokozta a termelő kedvet is. A párt- és tanácsi szervek viszont elbizonytalanodtak. Terjedtek a változásokat túlértékelő ill. félreértő álhírek is: megszűnnek a téesz-ek, eltörlik a beszolgáltatást. Több helyen a beadást időben teljesítő egyéni gazdák igazságtalannak tartották, hogy a beadást nem teljesítők hátralékát részben elengedték. Az újonnan alakult (azaz nemrégen összeterelt) szövetkezetekben rögvest megjelent a feloszlatás gondolata, itt-ott el is kezdték a földek visszaosztásának előkészületeit, széthordták az állatokat stb. A régebbi szövetkezeteknél ilyen jelenségek ritkábban voltak tapasztalhatók. A nagygazdák eleinte - a jelentést írók szavaival - "agresszíven" léptek fel, visszakövetelték tanyájukat, felszólították a párttitkárt vagy a tanácselnököt, hogy tűnjenek el stb. Híre ment, hogy maga a párt és az AVH is megszűnik; ez már azt jelezte, hogy a vidéki társadalom itt-ott a vágyait is realitásként kezelte. Híresztelték pl. azt is, hogy a kulákok 80 kh-ig visszakapják földjüket és a "kulák", mint fogalom is meg lesz szüntetve. Voltak hitetlenkedést mutató álhírek is: a kormány igen jelentős békekölcsönt fog kivetni, s az egész "új szakasz" csak ennek hangulali megalapozásául szolgál... (Nem csoda, ha az 1948-53 közti évek "iskoláját" kijárt falusiak bizalma nem volt egyöntetű.) A begyűjtési, tanácsi apparátusok bizonytalansága általános volt. Helyenként más és másként értelmezték a helyzetet, ami nem csoda, hiszen egyértelmű és részletes állásfoglalás ill. utasítás sokáig nem jelent meg. (Láttuk korábban, hogy alapvető rendelkezések voltak titkosítva, s így a közép- és alsófokú igazgatásban hónapokon át nagy volt a zavar.) Az apparátus passzivitásának másik oka az volt, hogy a jó termés biztos reményében sokan úgy vélték: a begyűjtési terveket könnyű lesz teljesíteni. 87. Uo. A gazda szántója 9 kh 800 négyszögöl, rétje 1 kh 800 négyszögöl, szőlője pedig 900 négyszögöl volt.