Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

rendszeres hitelekben is részesültek. A paraszti értékesítésben nagyobb szerepet csak a tej szövetkezetek játszottak.

20 2. A háború után: az új beszolgáltatási rendszer Alig hogy megkezdődött az ország felszabadulása a német megszállás alól (ami együtt járt az új, szovjet megszállással), az új helyzetre legjobban felkészült, a Vörös Hadsereg támogatására bizton számító és így legaktívabb politikai erő, a kommunista párt programtervezetében az új hatalom egyik legelső feladataként jelölte meg a parasztság helyzetének gyökeres megváltoztatását: a súlyos gazdasági helyzetből és az előző kormányzat politikájából is eredő paraszti adósságok törlését, radikális földreformot, a földhöz jutatottak messzemenő állami támogatását és a Jurcsek-rendszer eltörlését.

21 Mivel a radikális földreformmal a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai egyetértettek, megtörtént a történelmi igazságtétel, felszámolták a nagybirtokokat, és 642 ezer agrárproletár, illetve kisbirtokos paraszt kapott átlagosan 5 hold földet. Párhuzamosan a Front immár kormányzó pártjai - legalábbis a deklarációk szintjén - egybehangzóan foglaltak állást az új birtokviszonyok védelme, az újbirtokosok megsegítése, a kisparasztivá lett mezőgazdaság állami támogatása mellett. így az MKP KV gazdasági - mai ismereteink alapján csupán taktikai jellegűnek minősíthető - programjavaslatában - 1945 áprilisában - utalt arra, hogy az új gazdák zöme nem rendelkezik gazdasági felszereléssel s óriási a hiány alkatrészekben is.

22 Ezért az MKP a mezőgazdasági gépgyártást az új gazdák igényeinek megfelelően ígérte átállítani, majd a mezőgazdaság talpraállítása jegyében szorgalmazta az igásállat-állomány igazságosabb elosztását állami beavatkozással, a volt nagybirtok gépi- és egyéb felszerelésének okszerű kihasználására az új birtokosok szövetkezetbe tömörülését, a kisgazdaságok részére az olcsó hitelt, vetőmagakciókat, ill. hosszabb távra szóló programként a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételét, a termésátlagok növelését, a szakoktatás kiterjesztését és széles körű szövetkezeti hálózat létesítését annak érdekében, hogy a parasztság élvezhesse a volt nagybirtok előnyeit is. Mindez már a földreform nyomán kialakult kisparaszti mezőgazdaság termelés-szerkezeti átalakítását - a földreform tényleges befejezését - célozta. A kommunista program növelni kívánta a parasztság érdekeltségét is az árutermelésben: ígérte a mezőgazdasági és ipari árak fokozatos arányosítását, az agrárolló mérséklését, ill. megszüntetését. Az így megjelölt úton kívánta az MKP - átvéve a népi írók gondolatait, terveit 20. Általában a felvásárlás-értékesítés-közellálás szervezetéről: Ihrig-Pataki-Zalányi: i. m. 327.-; Pataky Ernő: A földművelésügyi közigazgatás 1920-tól 1945-ig (i. m.: A földművelésügyi szakigazgatás történele 1867-1948. Bp. 1970, 257.-). A szövetkezetek értékesítési, fogyasztási szerepének kibontakozásáról az 1930-as években: Szuhay: i. m. 252.- A közellátási ágazat szervezetét meghatározó főbb rendeljek: 9200/1940. ME sz. r. (a közellátás egységes irányítása) - RT 3313.; 510/1941. ME sz. r. (a közellátási kormánybiztosok) - RT 106.; 3180/1942. ME sz. r. (a közellátási igazgatás...) - RT 902.; 1780/1943. ME sz. r. (a közellátási igazgatás...) - RT 1159.; 107500/1943. KM sz. r. (áruforgalmi központok) - RT 1181. 21. Az MKP és a SZDP határozatai 27.22. Uo. 75.-