Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június
esetenként egy-egy termelő cséplési eredménye lényegesen elmaradt a községi átlagtól. Csépeltetni kizárólag cséplőgéppel volt szabad; kézi erővel, nyomtatással, járgánnyal stb. csépelni csak a területileg illetékes közellátási felügyelőség engedélyével volt mód. Cséplőgép csak hatósági ellenőr jelenlétében dolgozhatott. Az ellenőrzést általában a gépnél dolgozó munkáscsapat egyik tagja végezte, akit ezzel a földművelésügyi miniszter bízott meg a DÉFOSZ javaslatára és az Országos Közellátási Hivatal útján. Az ellenőrnek ügyelnie kellett arra, hogy az ocsú kivételével minden elcsépelt mennyiséget bevezessenek a nyilvántartásokba; a gabona 2%-ot meghaladó ocsút, ill. az ocsu 2%-nál több egészséges szemet nem tartalmazhatott. Az ellenőrzésnek arra is ki kellett terjednie, hogy egy-egy gazda gabonájának elcséplése után a gépszekrényben nem maradt-e gabona, és arra is, hogy a csépeltető korábban valami módon nem pergette-e ki a szemek egy részét... (Itt már a falun közismert, a kötött- ill. hadigazdálkodás immár évtizedes időszaka alatt kialakult termelői, önvédő akciók kiszűrése volt a cél.) Az ellenőrt érdekeltté is tették: minden kicsépelt mázsa után jutalmat, 1949-ben pl. 10 fillért kapott. A gép-ellenőrök (számuk mintegy 12-14 ezer volt) mellett körzeti ellenőrök az ellenőrök ellenőrei - is munkálkodtak, mintegy ötszázan, az Országos Közellátási Hivatal nyílt rendeletével ellátva. Szabálysértés esetén a cséplést azonnal leállíthatták, a gép vezetőjét leválthatták, a cséplési ellenőr megbízatását felfüggeszthették, feketecséplés vagy más közellátási bűncselekmény esetén pedig kezdeményezhették a büntetőeljárást. A községi apparátus vezette a cséplőgépenkénti és a terményenkénti nyilvántartásokat, s hetente összesítő jelentést küldött a közellátási felügyelőségnek; párhuzamosan megkapták az adatokat a belügyi szervek is. A községi elöljáró kötelessége volt a gépenkénti napi ütemterv összeállítása is. 1953-tól, az ellenőrzés könnyítése érdekében, kötelezővé tették a beszolgáltatási kötelezettség cséplőgéptől történő azonnali teljesítését, s emellett központilag "ajánlották", a közös szérűn történő cséplést (ez a községi gyakorlatban természetesen többnyire kötelező előírást jelentett). A feketén elcsépelt gabonát teljes egészében elkobozták; a feljelentő az elkobzott mennyiség 10%-ának szabadfelvásárlási árát kapta jutalmul. 195 Teljes sikert természetesen nem érhetett el rendeleteivel az apparátus. 1955-ben pl. meg kellett állapítaniuk, hogy meglehetősen nagy a cséplési visszaélések száma: sok helyen a keresztek áthordásával, a gabona nyilvántartásba vétel előli elrejtésével igyekeztek meghamisítani a termelési eredményeket 200 - annál is inkább, mivel a feketepiacon jó árat lehetett elérni, másrészt gazdaságilag még az állatokkal való 199. Vö. 102840/1948. OKI! sz. r. - MK 1948. máj. 30.; 103740/1949. OKH sz. r. - MK 1949. jún. 9.; 421000/1949. OKH sz. r. - UMKL- OKH Külső Sz. Ig. - 1. d.; 0494/1/1953. Mt sz. h. (máj. 29.) UMKL- Begy. M. TÜK - 4/0041/88.; 526/4/1954. Mt sz. h. - Uo. - FM TÜK - 13. d.; 1-121/1954. Mt Ein. Utas. - Begy. Ért. 1954. júl. 1. 200. A Begy. M. Felügyeleti Főo. körlevele a begyűjtési hivatalokhoz 1955. aug. 15. - UMKL- Begy. M. Titk. - 32/2-46212.
