Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június
feletetés is kedvezőbb, eredményesebb volt, mint a központi készletbe adás. A "harmadik jobbágyságba" szorított magyar parasztság hamar visszatalált a kései feudalizmus második jobbágyságának időszakában ősei által sűrűn gyakorolt rejtési tudományhoz. (Akkor a kilencedet szedő uradalmi tisztek elől igyekeztek eltitkolni termésük egy részét.) Elmondható általában is: a cséplés zökkenőmentessége - az adott hiánygazdasági helyzetben és a termelők érdektelensége mellett - a gyakorlatban nem volt biztosítható. Két példa 1953-ból: Békés megyében a szocialista szektorban erősen késett az aratás; nem volt elég munkaerő, a gépek is sorra álltak le (volt, ahol munkaerő híján, bár "rendre" arattak, kévézés nélkül boglyába szórták a rozsot). Megyeszerte bénító volt az igaerőhiány, s megemlítendő, hogy a téesz-ek gabonáját pl. Orosháza környékén - az egyéni termelők hordták be a lemaradás csökkentése érdekében... A megye 867 cséplőgépéből eleve csak 717 lett időre üzemképes, közülük is 40 hamarosan leállt... Volt járás, ahol a gépek 50%-a volt használhatatlan. A kevés gép miatt egyes erőgépek a cséplés alatt éjjel szántottak s reggelre elromlottak, emiatt leállt a cséplés. Július végére a téesz-ek mindössze a gabona 10-20%-át tudták elcsépelni. A piacokon eközben mindenhol árultak - persze feketén - gabonát s kiderült, hogy pl. Orosházán a vezetés - a helybeli parasztokhoz s nem az állami- és pártvezetéshez húzva - engedte a téesz-tagoknak a piaci árusítást; evvel kompenzálta az 1952-es év nélkülözéseit. 201 Egy 8 megyére kiterjedő minisztériumi ellenőrzés ugyanekkor állapította meg, hogy a gépállomások nem készítették elő időre a gépeket; voltak községek, ahol egyetlen kaszás többet aratott le, mint a kombájn, amely inkább állt, mint dolgozott... Alkatrész nem volt, ha volt, akkor nem volt használható; elégtelen volt a gépállomási szakemberek hozzáértése is. A felmerülő problémákkal előre számolva aztán számos helyen túl korán kezdtek az aratáshoz, azaz nyersen arattak... A cséplési ellenőrökkel is volt gond: sokszor hiányosan vezették a nyilvántartásokat. Végezetül: jó néhány járásban országszerte július közepén még nem ismerték a begyűjtési tervszámokat... 202 9. A beszolgáltatott termékek átvétele, begyűjtése, a termékforgalom szabályozása A központi készletek előteremtése és védelme, az előírt beszolgáltatási kötelesség teljesítése, ill. ennek pontos és naprakész ellenőrzése érdekében lépésrőllépésre szabályozták a termékek átvételének menetét is. A fontosabb terményeket (búza, rozs, árpa, zab, kukorica, napraforgó, burgonya és rizs) továbbadásra csak feljogosított állami terménybegyűjtő szervek vehettek át a termelőktől, ellenőrizve egyúttal a beszolgáltatás előzetes teljesítését is. Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében az aratás és betakarítás kezdetétől a termékek szabad forgalmát leállították; a tilalom a hatósági feloldásig volt érvényben. Az átvevő szerveket (állami vál201. Feljegyzés Tisza József miniszter részére 1953. júl. 30. - Uo. Ellen. O. - 3/40289. 202. Feljegyzés Tisza József miniszter részére 1953. júl. 11. - Uo. Titk. 1953. - M 221/2375.
