Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június
vénysértések sora: onnan vitték el a terményt és állatot, ahol még volt, teljesen függetlenül az adott termelő tervteljesítésének állásától.^ 179 Sok helyen kötelezték az előírásoknak eleget tett parasztokat - ha volt még "feleslegük" - pótbeszolgáltatásra. 180 Előfordult - így Békés megyében is -, hogy a rosszul kivetett gabonaértékesítési tervet cséplés után kellett korrigálni, ami annyit jelentett, hogy a szövetkezetek tagságától vissza kellett venni a munkaegységre már kiosztott gabonát... 181 A fentiekből következően általános volt a tervek mechanikus lebontása, 182 majd az erőfeszítések ellenére is gyenge tervteljesítést kapkodó átütemezések és módosítások követték, ami törvényszerűen járt együtt azzal, hogy se a termelő, se a végrehajtó apparátus nem látta világosan a helyzetet. 183 Teljesíthetetlen terveket eredményezett időnként a rendelkezésekre szervilizmusból rálicitáló helyi balosság is. Somogyban pl. a központilag és minden termelőre arányosan kivetett 15%-os emelést úgy hajtották végre, hogy az egyéni gazdákat erősebben terhelték (több mint 15%-al), míg a téesz-ek tervét szinte változatlanul hagyták. A panaszt követő vizsgálat során egy járási VB elnök kijelentette, hogy így igyekeztek elősegíteni a téesz-ek fejlődését. 184 Az egyéni tervlebontások során a községi apparátusoknak sokszor emberfeletti munkát kellett végezniök: cikkenként (kenyérgabona, takarmány, napraforgó, burgonya, rizs) kellett kivetniök a terménybeadási kötelezettséget. A várható termésátlagokat a járási tanács volt hivatott meghatározni... 185 Az állatbeadást hízott sertésre és marhára kellett bontani, majd a beadást termelőnként ütemezni (ennek során a kulákokat kötelezték az előnytelen, hagyományokkal és gazdasági okszerűséggel ellenkező nyári állatbeadásra). Külön szabták meg ezután a tej-, baromfi-, tojás- és borbeadást, ill. a hátralékok beadásának ütemezését is. A kivetés ellen a termelők 8 napon belül felszólalhattak (ha helyt adtak egy gazda észrevételének, azt a másik bánta, mivel 179. A Szabad Nép 1953. jún. 17-i számában a Dolgozó parasztságunk nagy, hazafias "kötelessége: a gabonabeadás c. vezércikkében olvashatjuk, hogy a pártba befurakodott s azóta onnan kiebrudalt elemek által képviselt gyakorlat jelszava volt: "onnan kell begyűjteni, ahol van". A cikk azonban hallgatott arról, hogy mi lett azzal a tanácsi vagy begyűjtési vezetővel, akinek községében vagy vállalatánál nem "hozták" a tervet, esetleg éppen azért, mert a tervezés centralizált menete figyelmen kívül hagyta a helyi gazdasági adottságokat. 180. Ld. pl. a Begyűjtési Minisztérium Titkárságának feljegyzését. - UMKL-Begy. M. Titk. - 14-2/b. 1953/1082. 181. Békés megye begyűjtési munkájáról - 2190/1955. Mt sz. h. - HT 1955. aug. 24. 182. Egy jellegzetes példa erre: a Begyűjtési Értesítőben példaként (!) emlegették a nyírbátori járást, ahol korán végeztek a tervek lebontásával. A járási begyűjtési csoport ugyanis nemcsak községekre bontotta a terveket, hanem elvégezte - aktívák segítségével - az egyéni lebontást is, mégpedig futószalagszerű "megoldással": egy-egy nyilvántartó a sokrovatos adatlapok egy-egy rovatát töltötte csak ki. Elképzelhetjük e járás termelői terveinek és a termelők gazdasági adottságainak viszonyát... - Begy. és Élip. Ért. 1951. 14/157. 183. Ld. pl. az Állami Ellenőrző Központ jelentése a Begyűjtési Minisztérium munkájáról 1954. máj. 10. UMKL- Begy. M. TÜK - 4.; Nagy Imre begyűjtési miniszter levele Házi Árpád belügyminiszterhez 1952. febr. 29. - Uo. Titk. - 14. - 2/b. - 1952/1869. 184. Feljegyzés Tisza József begyűjtési miniszterhez 1953. máj. 15. - Uo. - 17. -4/b. - 1953/1737. 185. A járásonkénti normától indokolt és igazolt esetben sem lehetett eltérni. A Begyűjtési Minisztérium álláspontja az volt, hogy az efféle eltérések lehetősége országszerte megindítaná a parasztság mérséklést szorgalmazó törekvéseit, ami az országos tervet aláásná. - Feljegyzés Tisza József miniszter részére és levél a pártközponthoz 1954. febr. 17-19. - Uo. 17.- 4/b-1954/399.
