Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

Másutt falufejlesztési ígéretekkel kecsegtették a dolgozókat. Talliándörögdön a faluvezetők 1958-ban kérték a község villamosítását. Az illetékesek tudtukra adták: a kormányzat első helyen a nagyüzemek villamosáram-ellátását fogja biztosítani. Ha lesz nagyüzem, lesz villanyvilágítás. A hatásos érv meghátrálásra kényszerítette a gazdákat. 1959. február 14-én, szombaton, 3 napi agitáció után kihirdette a kisbíró a végeredményt: Talliándörögd is szövetkezeti község lett.

18 Berhidán 28 kommunista és 80 bejáró üzemi munkás a pedagógusokkal és gépállomási dolgozókkal karöltve február közepére teljesítették megbízatásukat.

19 Papkeszin, ahol a Colorchémia nevű vegyiüzem dolgozói ősz óta végeztek felvilágosító munkát, 10-12 tekintélyes gazdát sikerült megpuhítani - ezután az egész falu gazdaközönsége aláírta a belépési nyilatkozatot.

20 Aj ól szervezett agitáció nyomán, az ipari munkásság erélyes támogatásával, legtöbb helyen 1959 tavaszára sikerrel jártak a szervezők. A legnehezebb feladat azonban még hátra volt: meg kellett szilárdítani az új termelési rendet, az új tulajdonviszonyokat.

21 A jól végzett munkajutalma: Április 4. alkalmával a szervezésben élenjárókat kormány ki tüntetéssel jutalmazták. Ok kapták meg elsők között a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója jelvényt. 18 Koncz István: Töredékek egy falu krónikájából. = KN 1959. február 17. 3. 19 Máthé László: Helytálltak a berhidai kommunisták. Uo. 1959. február 22. 3. 20 Uo. 4. 21 A Veszprém Megyei Tanács 1959. március 18. ülésén (VeML XXIII. 1. a. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1959.) a „negatív jelenségek" közt elsősorban a szervezők türelmetlenségét, az „ellenség" által terjesztett rémhíreket és tsz-ellenes szóbeli propagandát említették meg. A megyei pártbizottság 1959. augusztus 11-én kelt jelentése a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének és megszilárdításának főbb tapasztalatairól már nem ennyire elnéző (VeML XXIII. 16.). A szervezés negatív vonásaiként a következőket jelöli meg: a versenyszerű szervezés, az agitátorok durva fellépése, a dolgozók tanácsházára idézgetése, felelőtlen ígérgetések; az üzemi munkásfiatalok kötelezése arra, hogy falun élő szüleiket beszervezzék. A szervezés eredményét a KSH megyei évkönyveinek (év végi) adatai alapján foglaljuk össze: Ev Tsz-ek Összes Szántó Tagok Családok száma terület (kh) száma 1956 64 24 026 15 259 2 227 1 794 1957 81 28 070 18 055 2 470 2 055 1958 89 35 714 22 473 3 067 2 536 1959 280 397 994 255 505 40 011 37 401 1960 279 429 730 270 372 45 004 40 517 1961 225 443 757 271 470 45 708 41 036