Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

2. A paraszti ellenállás és következményei A szervezés árnyoldalaira a hiányosan fennmaradt korabeli bűnü­gyek világítanak rá leginkább. A szocialista büntetőjog - ahogy egy rendié s szerkezetű társadalomba illik - a bűncselekményt elkövetőket különböző mértékkel mérte. A mérlegelés alapja az osztályhelyzet volt. Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 1957. évi decemberi határozatá­nak végrehajtása során a belügyminiszter, az igazságügyniiniszter és a legfőbb ügyész 9/1958. BM sz. együttes utasítása értelmében minden állampolgár besorolandó volt az alábbi kategóriák valamelyikébe: I. Dolgozók csoportja 1. munkások 2. mezőgazdasági munkások 3. egyéb munkások 4. tsz-tagok 5. kisparasztok 6. középparasztok 7. kisiparosok 8. értelmiségik II. Osztályidegenek csoportja 1. tőkések 2. deklasszáltak 3. kulákok A fenti besorolás a korábbiakhoz képest csekély változást mutatott. (Az osztályidegenek csoportjából törölték a „szokásos bűnöző" kategóri­át.) A bűntett megítélésénél az egyik döntő szempont volt: a bűncselek­ményt elkövető személy a hierarchiában milyen távolságban helyezke­dett el a társadalom vezető erejét jelentő munkásosztálytól. A bűnüldöző szervek 1958 végéig elsősorban a forradalomban vezető szerepet játszó személyek felderítésével és felelősségre vonásával voltak elfoglalva. Ennek részeként a „társadalmi tulajdon sikkasztása", „tsz elleni izgatás" címén eljártak a szövetkezetek feloszlatását kezdeménye­zők ellen is. 1959-ben az igazságszolgáltatási és bűnüldözési szervek azt a titkos szóbeli utasítást kapták, hogy a mezőgazdaság kollektivizálásának sikere érdekében a parasztsággal körültekintően kell bánni, büntető eljárást a szervezés időszakában a parasztokkal szemben kezdeményez­ni nem lehet. A tavaszi szervezési akciók lezárultával azonban már felelősségre 22 VeML XXV. 151. A Zirci Járási Ügyészség iratai, 1961. Ig. I/C. 6/1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom