Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

A felső mezőgazdasági iskolák presztízse érdekében a szakoktatási körök szorgalmazták, hogy a közigazgatási egyetemen kívül a gazdasági akadémia, az erdőmérnöki főiskola és az állatorvosi főiskola is álljon nyitva az ezen iskolatípusban végzettek előtt. A felső mezőgazdasági iskolák teljes egyenjogúsítását követelték a felsőkereskedelmivel, azaz végzettjei vétessenek fel mindazokra a tanfolyamokra, képesíttessenek ugyanazon tisztviselői állásokra, melyekre a felsőkereskedelmit végzettek bekerülhettek. Az 1923-as tanterv módosítása már ennek a harcnak eredménye volt; az érettségi, amit a felső mezőgazdasági adott, jeles eredmény esetén a közgazdasági karra való belépést biztosította, s ami hasonlóképpen fontos volt, karpaszomány viselésére jogosított (ezt még 1927-ben vívták ki Tas Ferencék).

10 A szakoktatási körök különösen szorgalmazták a döntő jelentőségű jegyzői pozíciók meghódítását. (Erre is 1927-től nyüt lehetőség. Ezzel kívántak egyrészt az iskolának rangot adni, hiszen a közigazgatás mindenképpen „úribb" pálya, mint a középszintű mezőgazdasági funkciók, másrészt a helyi agrárköröknek s így a mezőgazdasági iskolának is érdekében állt, hogy a jegyző mezőgazdaságilag képzett legyen. E törekvés ugyanakkor ellentétben állt a legszervezettebb köztisztviselői szakegyesület, a jegyzőegyesület törekvéseivel, illetve a közigazgatás racionalizálásának programjával, mely a jegyzőt közigazgatásilag képzett szaktisztviselőnek szerette volna látni, aki az erre célra rendelt szakszervektől kap véleményt, ha mezőgazdasági kérdésekben döntenie kell.

11 Szorgalmazták, hogy a többi VKM iskolatípus igazgatásának mintájára nevezhessék ki a felső mezőgazdasági iskolák kormánybiztosa, illetve főigazgatója. Ekkoriban tudniillik a felügyeletet a polgári iskolák gazdasági oktatási szakfelügyelője látta el.

12 A felső mezőgazdasági iskola tehát a húszas években megindult azon a jellegzetes úton, mely az iskolatípusok önállósodásához és önálló érdekcsoportjának kialakulásához szokott vezetni. Az erősödés és önállósodás „objektíve" a magyar mezőgazdasági termelés érdeke volt. Ez az objektivizáció azonban nem értelmes: a mezőgazdasági érdekcsoportoknak ugyanis nem állt az érdekében. Az agrártárcának nemcsak érdekeit, de konkrét terveit is keresztezte a mezőgazdasági iskola fejlődése: „A kultuszminiszter a középfokú szakoktatás területét meglepetésszerűen kisajátította. Miközben a föld10 Papp Gyula 323. 11 OL K 505 140. cs. 12 Országos... 1926., Loczka 1944. 19.