Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig
művelésügyi miniszter a felsőkereskedelmi iskolákhoz hasonló középfokú gazdaiskolák szervezésének tervével foglalkozott, a kultuszminiszter rendeletileg mezőgazdasági felsőiskolává emelte az orosházi és békéscsabai mezőgazdasági irányzatú polgári iskolát és azt mondta, én már megcsináltam a mezőgazdasági középiskolákat, ne fáradjatok tovább vele." 13 Minden kétséget kizáróan a markánsan szakirányú, de nem FM kézben lévő iskolától az agrárakadémiai körök is tartottak. 14 Az OMGE ismételt sürgetésére a VKM létrehozta a szarvasi középfokú gazdasági tanintézetet. A cél, hogy az itt végzettek saját középbirtokaikat vezessék, s a falusi intelligenciát itt képezzék. 15 Az új iskola a gazdasági akadémia kicsinyített mása volt, s az általános tárgyak teljesen háttérbe szorultak. Az FM és a VKM tehát a húszas években párhuzamos intézményrendszert épített ki, mely állandó feszültségekhez vezetett és az elosztható forrásokat - az OMGE és a gazdasági szakkörök szempontjából - irracionálisán emésztette fel. Mivel a VKM iskolák felett a mezőgazdasági szakkörök és érdekképviseletek semmiféle kontrollt nem tudtak gyakorolni, jó ideig szélmalomharcot folytattak azért, hogy az agrároktatás teljes egészében FM hatáskör legyen. Az OMGE-nál idővel nyilván belátták: túl erős ahhoz a VKM, hogy egyszerre el lehessen venni tőle mindent. A megoldás: a közös felügyelet. 16 Azonban erre akkor még nem kerülhetett sor. A harmincas évek előtti törekvéseket ugyanis azok a köztisztviselői érdekcsoportok határozzák meg, melyek az egyes iskolatípusok monopóliumainak védelmét ellátják - a hagyományos középiskolai, illetve polgári iskolai érdekcsoport. Hogy egyáltalán létrejön az iskola, talán annak köszönhető leginkább, hogy a munkanélküli gazdatisztek számára ez az iskolatípus kínált elhelyezkedési lehetőségeket, s hogy az FM bürokrácia - a Nagyatádi-földreform kihívása kapcsán - olyan szakcsoportokkal egészült ki, melyek kisgazdaérdekekkel legitimálták magukat. Az igazi áttörést a Gömbös-kormány hozza meg. Míg ugyanis a bonyolult egyensúlyokra törekvő és jól elkülöníthető politikai érdekű, sőt talán világnézetű csoportok koalícióján alapuló Bethlen-korszak immanens része lehetett, hogy az egyes csoportok egy-egy tárcában 13 Köztelek 1926. január 24. 90. 14 Loczka 1944. 26. 16 Loczka 1944. 27. 16 Köztelek 1925. márc. 1. 242.