Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

értelemben vett gazdálkodás, bérszámfejtés, könyvelés, mérlegkészítés, vezetői értekezletek jegyzőkönyveinek gyorsírása, a gazdasági iratok közhivatali iratokkal megegyező tárolása és kezelése folyik. A magyar középbirtokon kétségtelenül csak ritkán folyt ilyen üzemszerű, szervezett termelés: s ezáltal a középbirtok képviselői természetesen úgy értékelték, hogy a felsőkereskedelmi oktatás csak az ipar, a bányászat, a kereskedelem, a közlekedés és a hitel szférája számára termel tisztviselőket. A szorosabban vett szakoktatási funkciók szempontjából az ipar még kevésbé ellátott, mint a mezőgazdaság - még a századforduló után is tömegesen „importálják" pl. a mérnököket a Lajtán túlról és Németországból. A GYOSZ még a húszas években is eredménytelenül szorgalmazza a műegyetem vezetőségénél, hogy a gyáripar igényei és ne saját elméleti normáik szerint képezzék a mérnököket. Klebelsberg éppen ezért hozhatja létre a Széchenyi Társaságot: ha a tőke olyan kutatásokat, olyan képzettségű szakembereket kíván, amelyek szükségleteiknek megfelelnek: áldoznia kell rá.

3 A nagybirtok ezt a fajta áldozatot szeretné elkerülni. Mégis: mivel a legnagyobb birtokok urait kielégíti a gazdatiszteket képző gazdasági akadémiai rendszer, a középfokú mezőgazdasági szakoktatásért nem indul jelentős küzdelem a 19. század folyamán. A nagy uradalmak szétoszlása és aprózódása a századfordulón: ez - a 40 és 500 hold közötti területtel rendelkezők számának megnövekedése - teremtette meg támogatóit és szorgalmazóit a mezőgazdasági középiskoláknak. Olyan iskola kellett ennek a társadalmi csoportnak, mely gazdaságilag képzi gyermekét, hivatalviselésre jogosít és egyéves önkéntességi jogot ad.

4 Az OMGE irodalmi és tanügyi szakosztálya 1911-ben olyan reformot javasolt, mely a 4 éves polgári fölé 3 éves szakoktatási intézményt helyez. E terv nem volt vonzó a polgári iskolai érdekcsoport számára, hiszen egy független iskola létrejötte (akárcsak a felsőkereskedelmi iskola léte) egyértelműen a négyosztályos létet stabilizálta volna számukra. A tanterv kidolgozói így a hétosztályos szakirányú polgári iskolát javasolták. Ez az iskola már első évtől kezdve agrárszakismereteket adott volna, melynek anyagát az FM állapíthatta meg. Gazdasági tanárokat is osztottak be ezekhez az iskolákhoz. Ugyanakkor az új tananyag nem tudott szervesen integrálódni a többi tárgy közé, nem vette figyelembe, hogy milyen előismeretek szükségesek stb. A polgári 3 A magyar ipar Bp. é. n. 123. * Köztelek 1911. 3117.