Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig
iskolai érdekcsoport valójában nem kívánt az iskola általános irányáról lemondani. 5 Az OMGE egyértelműen elégedetlen volt ezzel a megoldással. Mivel azonban nem tudta megtalálni a maga szövetségeseit az államigazgatásban - az FM funkcionáriusgárdáját a tananyagírás jogának átengedésével kifizették - egyelőre nem tudta érvényesíteni befolyását. 1920-ban a polgári iskolai egyesület akciót indított iskolája nyolcosztályossá fejlesztéséért, tervét az értelmiségi túltermelés csökkentésével is legitimálva. A középiskola kitüntetett szerepét fenntartani kívánó körök azonban nem tűrhették, hogy a klasszikus nyelvek tanulása nélkül valaki teljes értékű minősítést és önkéntességi jogot kapjon. Az OKT - melynek élén Kornis Gyula állt - teljesen új tervvel lépett fel - ami szöges ellentétben állt a polgári iskolai koncepciót elismerő eredeti miniszteri intencióval: a négyosztályos ginmáziumra, illetve polgárira épülő mezőgazdasági szakiskolát nem ismerte el középiskolának. Az OMGE is ugyanilyen jellegű iskolatípusért szállt harcba - ők azonban ezt az iskolát az FM kezében kívánták látni. 6 így 192 l-ben önálló felső mezőgazdasági iskola j ött létre. Valamennyi magyar iskolatípus közül itt fogalmazódik meg a legleplezetlenebbül az iskola „rétegtartalma", illetve a városi - kispolgári rétegek, az értelmiség nagy részének kirekesztése. Az iskolába csak gazdálkodással foglalkozók és olyanok vehetők fel, akik földbirtok várományosai - mondja ki a rendelet. Magánúton az iskola nem végezhető el. A cél az volt, hogy a módosabb kisgazda-társadalomnak iskolatípust biztosítsanak, megakadályozandó, hogy lateiner pályára menjen a paraszt- és birtokos gyerek. Egy évvel később ezt a formális kritériumot - többirányú nyomásra megszüntették. 7 Ténylegesen megvizsgálva a tanulók származását, kiderül, hogy a célzott rétegből a hallgatók bő egyharmada származott az évtizedfordulón s arányuk attól kezdve csökkent 30% alá. Jelentősen visszaszorult (18% körüliről 9% körülire) a nagybirtokos gyermekek aránya is. Kettőről négy százalékra emelkedett viszont a gazdasági tisztviselők gyerekeinek száma, tehát a réteg újratermelődése megkezdődik. Hatról nyolc százalékra nőtt az iparosok aránya, négy körül stabilizálódott a kereskedőké. Az ipari magánértelmiség szemmel láthatóan nem érdeklődött ebben az irányban; a kereskedelmi tisztviselők aránya viszont két 6 Loczka 1944. 12-15. 6 Uo. 1944. 25. 7 Szakoktatási évkönyv 1937/112.
