Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

NAGY PÉTER TIBOR Parasztérdek, birtokosérdek, agrároktatás a 20, század első felében Az oktatás, s különösen a nem pusztán akadémikus értékeket követő oktatás - általában - a rétegérdekek érvényesülésének színtere. Az agrároktatás központi forrásokbői történő fejlesztését - vagy annak hiányát - éppen ezért igen gyakran az agrárius-merkantil ellentétpár mentén szokták magyarázni, tudniillik, amikor egy kormányzat a birtokosság, esetleg a parasztság érdekeit kívánja szolgálni vagy legalábbis támogatását megnyerni, akkor az agrároktatásra nagy figyelmet, jelentős pénzösszegeket fordít. Az agrároktatás fejlesztésével kapcsolatban az agrárius érvelés - a 19. század utolsó harmadától kezdve szinte folyamatosan - azt hangsúlyozta, hogy Magyarország mezőgazdasági jellegével ellentétben az iparoktatásnak, a kereskedelmi oktatásnak vannak intézményei, a mezőgazdasági oktatásnak pedig nincsenek - a nagy számú tanonciskolával, illetve felsőkereskedelmivel csak néhány mezőgazdasági tanintézet áll szemben.

1 Ez az érvelés első perctől kezdve egy protekcionista logikát takar, azt a törekvést, hogy a nagybirtok és középbirtok speciális igényeinek megfelelő szakképesítést közköltségvetésből oldják meg. Ugyanis a látszat ellenére sem a tanonciskolák, sem a felsőkereskedelmik nem szorosan vett - specializációt átvállaló - szakoktatási intézmények. A tanonciskolában nem ipari szaktárgyakat tanítanak - a szakma tanulása az iparban magában, a mester-tanonc viszonyban történik - hanem közismeretieket: a tanonciskola valójában olyan, az általános népoktatás részét jelentő iskola, melynek tanulmányi ideje és időbeosztása a dolgozó fiatalemberek időbeosztásához igazodik, és mellékes számára, hogy ezek a fiatalemberek közben szakmát IS tanulnak.

2 A felsőkereskedelmi iskola viszont abban az értelemben nem szakiskola, hogy az ott szerzett ismeretek bárhol alkalmazhatók, ahol modern 1 Vincze 2 Nagy Péter Tibor több helyen