Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

kincstártól kapták. A budai várnagyok, illetve tiszttartók Jászkunok" feletti hatalmának erősödését elősegítette az a törvényekben csak az 1510-es években jelentkező, de valószínűleg már a XV. század második felében működő gyakorlat, amely szerint a kunok és a jászok a „királyi korona fekvő jószágai" és a tőlük származó jövedelmek a királyi udvartartás céljaira fordítanak. (1514. évi XII. decr. 3. cikkely, 1518. évi II. [bácsi] decr. 14. cikkely.) A tendencia minden bizonnyal érvényesült, még akkor is, ha a nádori titulusok között továbbra is szerepelt a judex cumanorum cím is, valamint az országgyűlés (különösen 1514 után) számos határozatot hozott arról, hogy a nádor ítélkezzen a kunok és a nemesek közötti határvitákban. A Mohács utáni kettős királyválasztás, majd 1530-ban a kettős nádorválasztás, illetve a nádori szék 1534-1554 közötti betöltetlensége eredményezhette azt, hogy a nádori címmel járó judex cumanorum titulus egyre inkább tartalom nélkülivé vált, és a Jászkunsági" jövedelmek kezelése, a területek igazgatása hosszú időre a budavári tiszttartó, a nagy befolyással és hatalommal rendelkező György barát kezében összpontosult. így nem is csoda, ha az 1554-ben megválasztott új nádor, a kortársak körében víg kedélyű tréfacsinálónak, a feltűnést és a hivalkodást kerülő személyiségnek tartott Nádasdy Tamás és felesége, Kanizsay Orsolya közötti levelezésben a tréfálkozásra alkalmat adó üres címnek tűnik fel a „kunbíróság". Kanizsay Orsolya, „a kevély nádrispánné asszony", évődve írta férjének a nádorsággal kapcsolatos tisztségek felől, hogy „továbbá az négy tisztnek egyik[e] elég énnekem, és az kún bíróságot kívánom, mert tudja Kd, hogy ennem iszom bort; az doktor azt mondja, hogy nem jó nádrispánné asszonynak vizet innya; azért mégis jű valami bóza a bírságon, mégsem halok szomjjal meg". Nádasdy nádori tevékenysége során több alkalommal szembekerült a bécsi királyi udvar szándékaival, így a központi hatalom saját törekvéseinek akadályozóját látta a nádori méltóságban. Ennek következtében közel fél évszázadon át nem volt nádora az országnak. I. Ferdinánd 1528-ban megszervezte a Magyar Kamarát, amely az összes kincstári jövedelmet - közötte a vizsgált területről származókat is - kezelte. A kamara, mint országos főhatóság a XVI. század közepétől a XVII. század végéig fontos szerepet játszott a Jászság életében. Az egyik lehetséges fórum volt, ahol az ellenük elkövetett jogtalanságok miatt panaszt tehettek, ahonnan - mint koronabirtokok - védelmet várhattak. Ez a szerep világosan kirajzolódik a XVT. század második felében, míg adóikat az egri vár fenntartására kellett fizetniük, illetve Wesselényi Ferenc nádor halála után, amikor a kamara adta ki a különféle védleveleket.