Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

I. szekció: Paraszti radikalizmus a 19-20. század fordulóján

MARJANUCZ LÁSZLÓ Az alföldi parasztszocializmus társadalmi hátteréről Veres Péter és Rubinek Gyula is a „parasztszocializmus" kifejezést használta a századvég alföldi mozgásmozgalmának a jellemzésére, melynek lényege Veres szerint a „rideg parasztság" polgárellenes társadalmi ideáljainak az elfogadtatása volt, míg Rubinek a mozgalmak állam- és társadalomrendet kikezdő „kommunisztikus" vonására helyezte a hangsúlyt.

1 Szentes mint Csongrád vármegye központja és egyben az alföldi fóldmunkásság kiemelkedő regionális gyűjtőhelye, sajátos tartalmú parasztszocialista törekvéseknek adott otthont, melyek lényeges ponton különböztek a Viharsarok agrárszocialista követeléseitől. A városban az összes gazdaság (16 209) több mint fele, 60%-a az 5 holdig terjedő törpebirtokhoz tartozott, 38%-a az 5 és 100 hold közé eső kisbirtokhoz, míg 1,9%-a a 100-1000 hold között mozgó közép-, 0,2%-a az 1000 holdon felüli nagygazdaságokat jelentette. Tehát az önálló kategóriába sorolt s az őstermeléssel foglalkozók közel felét adó birtokosok között kb. 20%-ra tehető az a paraszti réteg, amely pusztán birtoka jövedelméből megélhetett.

2 Tanulságos az egyes birtoktestek művelési ágak szerinti megoszlása: a kisebb birtokosok (0-25 hold) rendjében legjelentősebb a szántóterületek aránya (75%), míg a kert, tehát egy intenzívebb kultúra alig pár százalékot tett ki. Igaz, a törpebirtokosok előszeretettel műveltek szőlőt (14%), főként saját szükségletre.

3 A nagyobb birtokosok agrárszándékai eltértek a kisebb parasztokétól, amennyiben a törpe- és kisbirtokot jóval meghaladó földterületet 57%-ban hasznosították szántónak, ellenben a legelő- és rétállomány 1 Veres Péter: Az Alföld parasztsága. Kossuth, 1986. 6. Nemes Irén: A szocialista munkamozgalom kibontakozása Szentesen az 1890-es években. Egyetemi szakdolgozat. Szeged, 1986. 93. 2 A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája rv. A gazdaságok megoszlása jelleg és nagyság szerint. Bp. 1900. 37. 3 Nemes Irén 1986. 33.