Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
IV. szekció: Paraszti önigazgatás, önszerveződés, egyesülés
kutas és Kardoskút Hódmezővásárhelytől való elszakadásában is hatékonyan közreműködtek ezen egyesületek. 7 A gazdakörök településszervező tevékenysége a vidék gazdaságitársadalmi életének átfogó megszervezését és az infrastruktúra kiépítését jelentette. A gazdaság racionális átalakítását minden gazdakör programként hirdette, a gyakorlatban azonban igen különböző eredményt értek el. A tét e téren is a parasztpolgárság kialakulása. A téli előadások, tanfolyamok, kiállítások célja a növénytermesztés és az állattenyésztés modernizálása, az új kultúrák meghonosítása volt. A gépesítést beszerzési szövetkezetek alakításával könnyítették meg. Szeged környékén szerencsésen segítették a gazdasági és természeti tényezők az intenzív kultúrák elterjedését. Szatymazon a szőlő és gyümölcs, Szentmihálytelken pedig a paprika jelentett részleges termelési szerkezetváltást. Az árutermelés erősödését nemcsak a Szegedre irányuló forgalom növekedése jelezte, hanem a helyi piac megnyitása is. A vasúti megálló létesítése, a helyközi utak kövezése és helyi utak nyitása az áruforgalmat is szolgálta. A szolgáltatás más elemei is kialakultak. (Posta, orvosi rendelő, könyvtár stb.) A társadalmi élet élénkítéséhez hozzájárult az iskolák és templomok építése, a kulturált szórakozás megszervezése. A tanítók gazdaköri aktivitását elősegítette kettős kötődésük: nemcsak a kultúra aktív művelői, közvetítői voltak, hanem többségükben gazdálkodók is. Az egyházszervezés - különösen homogén vallású lakosság esetén - segítette a településszervezést. A kápolnák és templomok építése mindenütt a hívek összefogását, anyagi áldozatát és kétkezi munkáját igényelte. A helyi mindennapok és a közélet szervezése a temető kialakításával zárult. Szatymazon éppen a gazdakör elnöke adott erre a célra kétholdnyi földet. 8 A községháza építése a település önállóságát, új közigazgatási központot jelentett. A gazdakörök faluszervező munkája ezzel beteljesedett, székházuk azonban sokáig a helyi társadalmi élet központja maradt. 7 Szabó Ferenc: A kiegyezéstől az első világháborúig = Nagy Gyula szerk.: Orosháza történte. Orosháza, 1965. 404-566. 8 Huszka Lajos: A Szeged-Szatymazi Gazdakör története. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1984/5.1. 235-252.
