Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után
Miközben a helyi szervek egyre több kulákot „bírnak rá a fóldfelajánlásra", Erdei Ferenc földművelési miniszter körrendeletet küld valamennyi mezőgazdasági igazgatónak „a kulákság korlátozását szolgáló intézkedések helyes végrehajtásáról." Előírja minden vagyoni ügyben a mezőgazdasági igazgató előzetes hozzájárulását. Pontos nyilvántartást kell vezetni az elkobzott és igénybevett vagyontárgyakról. A miniszter személyes felelősségre vonást ígér mindazoknak, akik a kulákokat földjeik felajánlására vagy az állami gazdaság, ill. tsz részére történő átadására rábírják. 8 Erdei 1950. május 8-i utasítását május 17én Kádár János belügyminiszter hasonló tárgyú utasítása követi. Elítéli az alsófokú hatóságok önálló kezdeményezéseit, amelyek eltérnek a kormányzat parasztpolitikájától. Ugyanis ezek a lépések részvétet és sajnálkozást keltenek a kulákság iránt, mivel olyan magas büntetéseket szabnak ki a kulákokra, melyek azonos értékűek birtokaikkal, azzal a céllal, hogy azokat az államnak felajánlják. 9 1950 februárjában a megyei pártbizottság ülésén a szövetkezeti osztály vezetője önkritikát gyakorol, mivel munkájukban „nem a pártszervezetekre támaszkodtak, hanem az állami szervekre", azaz gazdasági alapon és nem osztályalapon különböztették meg a kulákságot, így „nem tudták betartani a kulákkorlátozás pártunk által megszabott ütemét", elhanyagolták az ellenség kérdését. Nem növekedett az állami gazdaságok és tszcs-k száma az előirányzott mértékben, „a kulákok gátolták szabotázsakcióikkal a csoportok működését". Vagy úgy, hogy belépve szabotázsakciókat követtek el, vagy úgy, hogy szabotázsakciókra bírták az „uszályukba szegődött" közép- és szegényparasztokat. Amennyiben a kulákkorlátozás a párt előírásainak megfelelően történt volna, nem maradt volna erejük a szabotázsakciókra. A szövetkezeti titkár javasolta, hogy utasítsák a rendőrséget az erélyesebb, gyorsabb intézkedésekre, ne csak közönséges rendészeti kihágásokért, hanem politikailag ítéljék el a kulákokat. 10 Minthogy Baranya megye a falusi munka területén, különösen a termelőszövetkezeti mozgalomban a többi megyéhez viszonyítva elmaradt, átszervezték a megyei pártbizottságot, mert „sorozatos hibákat" követett el. Mivel a megyében a szegényparasztság száma csekély volt, a földműves-szövetkezetek vezetőségében és a pártszervezetekben nem volt „megfelelő" az arányuk a többi megyéhez viszonyítva. A megyebizottság átszervezése óta a falusi pártszervezetekben „megnövelték a 8 UMKL XDC - A - Z 002171 30 FM 9 UMKL XIX - A -Z 8200-18/1950. II. 1. 10 BML MDP ir. 36. f. 1. cs. 13. 6. e.
