Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

szegényparaszti elemek befolyását, eltávolították az ingatag középrétegeket". Kiirtották az átszervezés előtt érvényesült „hamis és ellenséges ideológiát", mely szerint „Baranya megye sajátos középparaszti megye, ezért pártunknak falun a középparasztságra kell támaszkodnia". A szegényparasztságot pedig egyszerűen „lumpenproletárnak" minősítették.

11 Az új vezetésnek látszólag sikerült megszüntetni a Jobboldali opportunizmust", de továbbra is „lebecsülték" a kulákok bomlasztó befolyását. „A titkárok ellenőrző és irányító munkája sokszor nem megfelelő, a tömegek uszályába kerülnek, ezért a munkamódszerekre is meg kell őket tanítani". Az 1950. július l-jén kelt országos tájékoztató kiemeli, hogy „Baranya megyében általános jelenség az ellenség lebecsülése, a kulák és a klerikális reakció leleplezésének mellőzése... Szem elől tévesztik a kulákot, mint ellenséget". 1950. augusztus 22-én a Baranya megyei vb a pénzügyi osztályt két feladattal bízza meg: a földjeiket leadott kulákok magatartásának felülvizsgálatával, és a kulákosodási folyamat vizsgálatával a földosztás óta.

12 A kulákosodási folyamatról a megyei párttitkár már beszélt az idézett 1950 februári értekezleten: Az elvtársak a legnehezebben a telepesből lett kulákot ismerik fel, „aki ezelőtt öt évvel még teljesen nincstelen volt, kapott földet vagy szerzett magának és kulákká lett." A „kulákosodási folyamat" szinte minden községet érintett, mivel a pártszervek kevésnek találták a nyilvántartásba vett kulákok számát. Ha fokozódik az osztályharc - amint ez minden jelentésből kiderül -, a kulákok számának is növekednie kell. Az 1950-5l-ben végrehajtott kulák-felülvizsgálattal kapcsolatos kérvényeket kivétel nélkül elutasítják. Egy kérvényt és az azt követő párthatározatot idézek annak érzékeltetésére, hogy a „kulákosodási folyamat" bizonyítása fontos pártfeladat volt: Szilvás, 1950. április 22. B. József családja kéri a kulákminősítés megszüntetését Azzal a kéréssel fordulok a Magyar Dolgozók Pártbizottságához, hogy vizsgálja felül sérelmemnek alábbi tényállását, nem tudom mi folytán minősítettek engem és családomat kuláknak. 11 BML MDP ir. 36. f. 1. cs. 13. 6. e. 12 BML Baranya Megyei Tanács V. B. üléseinek jegyzőkönyve, 1950. VIII. 8.