Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

ven ragaszkodtak. Nemcsak a begyűjtésnél, de az egyes kampányakcióknál is, mint pl. a Budapest népének megsegítésére szervezett „kulákzsír és kuláksertés akciók". A beszolgáltatás sikeres lebonyolítása érdekében több ízben kénytelenek engedni a helyi szervek (járási, községi) nyomásának, akik szerint a központi szervek küldöttei helyismeret hiányában „bürokratikusán kezelik a kulákokat" s nem veszik figyelembe a szegényparasztság által tett feljelentéseket és egyéb adatokat.

4 A pártbizottsági és vb-jelentésekben gyakran visszatér a „kulákokkal szembeni liberalizmus", a „kulákokkal szembeni rothadt opportunizmus, ami egyenlő az ellenséggel való cimborálással" vádja, mivel a kulákokat - úgymond - gazdasági s nem politikai szempontok alapján tartják nyilván. A helyi szerveknek havonta kellett jelenteni, hogyan folyik a községbenjárásban, illetve a megyében a kulákok korlátozása.

5 A pártszerveknek „az állandóan növekedő osztályharc körülményei között kell munkájukat végezni", jelentéseiket megírni s felfedezni a „rejtőzködő, középparaszt bőrbe bújt, tsz-be s állami gazdaságba furakodott kulákságot". A gazdasági alapú megkülönböztetés erre nem adott lehetőséget. A párt és állami szervek között fokozódik az ellentét, a pártszervek az élesedő osztály harcról írnak, míg az állami szervek a kulákbeszolgáltatás nélkül nem tartják lehetségesnek az ország élelmiszerellátását. A Baranya megyei párttitkár 1950. február 17-én a pártoktatók háza nagytermében megtartott tszcs titkári értekezleten hangsúlyozta: „Tudomásul kell venni azt, hogy nem az dönti el, hogy ki a kulák, hogy mennyi értékű földje van neki, hanem az, hogy a felszabadulás előtt és azt kővetően mi volt és ennek következtében mint osztályellenség áll velünk szemben. Ha el is vettük a földjüket... akkor is kulák... A határt nem ott kell megvonni, hogy délszláv-e vagy magyar, hanem ott, hogy dolgozó paraszt-e, vagy kizsákmányoló kulák... A kommunisták történelmi feladata a csoport népszerűsítése, hogy az egyénileg dolgozó parasztokat a szocializmus építésének útjára vezesse."

6 A szövetkezetekben a volt kisárutermelő, „önző,szűklátókörű, elmaradott" dolgozó paraszt mindinkább átalakul „kulturált, széleslátókörű, a tudomány és a gép segítségével egyre magasabb terméseredményekre törő, a közösség ügyéért és vagyonáért felelősséget érző" szövetkezeti paraszt emberré.

7 4 BML MDP ir. 36. f. 1. cs. 121. 6. e. 6 BML MDP ir. 36. f. 2. leltár 114. ó*. e. 6 BML MDP ir. 36. f. 2. cs. 44. 6. e. 7 BML MDP ir. 36. f. 1. cs. 4. 6. e.