Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

ne hívják semmilyen taggyűlésbe, mert már nem az igazi kommunisták vannak ott; akik 1948-ban kommunisták voltak, azokat már mind lebuktatták.

3 A rétközi falvak 1950 előtt a dadái felsőjáráshoz, 1950 után többségükben a nyíregyházi járáshoz tartoztak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában megtalálhatók a járási rendőrkapitányságok esti jelentései, amelyek a szó legszorosabb értelmében a paraszti élet minden területére kiterjedtek, mindent figyelemmel kísértek. Megállapításaimat a vizsgált időszakra vonatkozóan jórészt ezekre a jelentésekre alapozom. A szövetkezetesítéssel szembem paraszti ellenállás tulajdonképpen azokkal a kényszerítő eszközökkel szembem ellenállást jelentette, amelyeknek közvetlenül vagy közvetve az volt a céljuk, hogy az egyéni gazdálkodók helyzetét lehetetlenné tegyék, belekényszerítsék őket a szövetkezetekbe. Ilyen eszköz volt a tagosítás, a beszolgáltatás, az adózás, a kulákká nyilvánítás, a faluközösség előtti megszégyenítés, a politikai megbélyegzés és sok más olyan eszköz, melyeknek hatékonyságáról egy szélesen kiépített besúgóhálózat és a kíméletlen államapparátus gondoskodott. Mit is jelentett a Rákosi-diktatúra éveiben ellenállni? Milyen következményei voltak akár csak egy véletlen elszólásnak is? Bizony megtörtént, hogy a bolti eladót azért internálták, mert április 4-én elfelejtette kitenni a bolt kirakatába Sztálin és Rákosi képeit. Elsőként azokból a spontán megnyilvánulásokból idézek néhányat, amelyeket a kilátástalanság, az elkeseredés és a tehetetlenség adott a rétközi emberek szájába és amelyeknek mindegyike felért egy-egy internálással. Gégény András Gáván egy népes társaságban arról elmélkedett, hogy Horthy nem törődött a parasztsággal, nem érdekelte az anyagi helyzete, nem törődött azzal, hogy hány tehene, hány disznaja van, nem úgy mint Rákosi, aki még azt is tudja, hogy a tyúkja hányat tojik. Akótaji Varga János hatholdas parasztgazda ugyancsak 1953-ban 15 fő előtt azt a kijelentést tette, hogy azóta nincsen kenyere, amióta a felszabadulás megtörtént, mert ez a betyár társaság, amelyik most van hatalmon, az embertől erőszakkal elvisz mindent a beszolgáltatásba. Ugyanebben az évben Csajbók József ibrányi tsz-tag a csoportgyűlésen az elnöknek arra a kijelentésére, hogy az ötéves terv végén majd könnyebb lesz az élet, azt kiabálta, hogy megnézhetjük magunkat, ha 3 A felsorolt példák, esetek mindegyike a nyíregyházi járási rendőrkapitányság esti jelentéseiből való - Szabolcs-Szatmát-Bereg Megyei Levéltár - XX. 4.