Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

helyzetéről, különös tekintettel a Somogy megyei sajátosságok történelmi gyökereire. Dolgozatom témája kapcsán szükségesnek tartom kiemelni Márkusék azon megállapítását, hogy a kollektivizálás során alkalmazott különféle kényszerítő eljárások és erőszakos módszerek szükségszerű következményei és velejárói voltak az akkori pártvezetés által kitűzött agrárpolitikai céloknak. Az 1956. október 19-ének délutáni és esti óráiban lezajlott vita fennmaradt jegyzőkönyve és a részletes sajtótudósítás alapján leszögezhető, hogy a hozzászólások középpontjába a végletesen és végzetesen torz agrárpolitika által okozott sérelmek és megaláztatások kerültek.

4 Bizonyára ilyen irányban befolyásolta a vita menetét az a tény is, hogy a rendezvénynek két illusztris, bár váratlan vendége volt Dobi István, az Elnöki Tanács akkori elnöke és Tildy Zoltán, a Magyar Köztársaság egykori elnöke személyében. Aparaszti sérelmek tükröződésének bemutatása kapcsán felvetődött bennem az a kérdés is, hogy a rendelkezésre álló levéltári források alapján mennyiben tárhatók fel a parasztságot ért sérelmek? Az eddigi tájékozódás úgy ítélhető meg, hogy érdemes alapos kutatómunkát végezni ebből a szempontból is,

5 jelen esetben pedig célszerűnek tartom néhány jellegzetes helyi példával és adattal alátámasztani a vitaesten elhangzottakat. Az Összegezés vitájában elsőként hozzászóló somogytúri tsz-elnök szenvedélyesen szólt a „millió sebtől vérző magyar parasztságról", éles szavakkal ítélte el a parasztok tömeges bebörtönzését és az őket állandóan zaklató, ellehetetlenítő intézkedéseket és módszereket. A további felszólalásokban így vagy úgy, de rendre kifejeződött e legsúlyosabb sérelem, melynek somogyi méreteiről még nem rendelkezünk átfogó adatokkal, de számos forrást idézhetnénk annak igazolására, hogy a szóban forgó módszereknek meghatározó szerepet szántak a parasztság térdre kényszerítésében. Az ún. agrárpolitikai célok elérése érdekében addig ismeretlen méretű és speciális jellegű szervezeti hálózatot hoztak létre, melyben kitüntetett szerep jutott a megyei operatív bizottságnak. Ez a szerv a megyei pártbizottság által direkt módon irányítva és az összes érintett állami és társadalmi jellegű szervezet részvételével közvetlen döntési, utasítási joggal felruházva folytatta tevékenységét. A * A vita jegyzőkönyvének egy példánya az MSZMP Somogy megyei bizottsága archívumának 1956-os gyűjteményében fennmaradt. A helyi pártarchívum iratanyaga egyébként 1990-ben a Somogy Megyei Levéltárba került. L. továbbá a Somogyi Néplap 1956. október 21. és 23-i számait! 6 A téma feldolgozásának bőséges forrásbázisát képezik pl. az MDP Somogy megyei bizottságának különböző irattípusai, továbbá a Somogy Megyei Tanács 1950-es évekbeli iratai.