Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

Somogy megyei operatív bizottság 1949. június 29-i 1. sz. határozata tömören és velősen fejezte ki a fentebb jellemzett politikai irányt: „Az AMG alközpont vezetője azonnal jelentse a csokonyavisontai 80 holdas kulák cséplőgép-javítási szabotálását a rendőrségnek. A rendőrség megrövidített eljárással a kulákot tartóztassa le és azonnal internálja úgy, hogy ezen megtorló eljárás még a heti sajtóban leközöltessék és a vasárnapi közérdekű hírszolgálatban közzé tétessék."

6 A bizottság üléseinekjegyzőkönyveiből rendre tudomást szerezhetünk különféle egyedi kényszerintézkedések elrendeléséről. A kulákság elleni tömeges atrocitások többrétegű céljáról tanúskodik az alábbi rövid részlet is a megyei párttitkár hozzászólásából, amely a megyei párt végrehajtó bizottság 1949. október 12-i ülésén kapott el: „A kulákot kíméletlenül kell ütni a szántás-vetés során (t.i. a vetési terv teljesítéséért)... Tapasztaltuk azt a tervkölcsönjegyzés során, hogy a középparaszt tanul abból, ha a kulákot ütjük."

7 A büntető eljárások kiterjedtségének jellemzésére elégségesnek látszik két lényeges adatsor felidézése. Az Államvédelmi Hatóság megyei szervének 1951. júliusi keltezésű napi jelentéséből kitűnik, hogy naponta 25-90 kulákgazda ellen indítottak eljárást. Más összefüggést tükröz a megyei bíróság elnökének az 1953.1. fél évről szóló kimutatása,

8 amely ismerteti a gazdasági bűncselekmény címén elítéltek szociális összetételét. A több mint 1400 személyből 620 fizikai dolgozó, 141 tszcs-tag, 213 kisparaszt, 175 középparaszt és 125 fő kulák, illetve tőkés származású az akkori besorolás szerint. Beszédes számok! A kaposvári gyűlésen ugyancsak visszatérően vetődött fel a hihetetlen mértékű adóztatás, a gyűlölt beszolgáltatási rendszer témája. Legplasztikusabban talán a megyei statisztikai hivatal fiatal, falusi származású szakembere beszélt erről a sérelemről: „Nem kell mondani, miért adósodtak el a gazdálkodók, hiszen az adó és a begyűjtési kötelezettségek embertelenül magasan, gazdasági teherbíró képességüket messze meghaladó módon voltak megállapítva. Nem volt a történelemnek olyan szégyenteljes korszaka, mint az 1951-52-es év, amikor a gazdálkodó parasztoktól, akik az égő napsütésben fáradtságot nem kímélve, sok esetben napi 10-14 órát dolgoztak a nép kenyeréért, ugyanakkor ezektől az emberektől vették el a betevő falatjaikat."

9 E téma kapcsán bőséges forrásanyag áll rendelkezésre, ugyanis a külön 6 SML pártarchívumi iratok. 33 f. MDP Somogy megyei bizottsága iratai, 2. cs. 199. 6. e. 3. 1. 7 Ugyanott, 1. cs. 6. ő. e. 254.1. 8 Uo. 2. cs. 260. ő. e. 34-34.1. 9 Somogyi összegezés vitájának jegyzőkönyve, 28 1.