Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

tett bizonyítéka volt annak, hogy ez a tanító igazat kellett, hogy mondjon."

2 Ez még nem az az utazás volt, amelynek élményei és tapasztalatai szolgáltak az Összegezés megírásának alapjául. Az 1956-os nyár forrongó vitáinak légkörében határozták el Márkus István, Sánta Ferenc, Szabó István és Lázár István, hogy az írószövetség támogatásával Somogy megyében hosszabb tájékozódást folytatnak, s tapasztalataikat megírják a Csillag c. folyóiratban. Ez meg is történt 1956. júniusjúliusában, s négyük helyzetjelentése alapján írta meg Márkus a Somogyi összegezést, amely aztán megjelent a fenti folyóirat szeptemberi számában. Az előzmények vázlatos ismertetése indokolttá teszi bizonyos megyei sajátosságok felvillantását. Az 1945 előtti korszakokban Somogy a hitbizományi és egyéb nagybirtokok túlsúlyáról volt nevezetes („uradalmas Somogy"), ugyanakkor a XIX. század végétől kialakulóban volt egy erősödő közép- és gazdagparaszti társadalom, melynek előbbi rétege az 1945-ös földreform után megerősödött, kiegészülve egy hozzá idomuló, nagy számú kisparaszti réteggel. Az 1948 végétől megindított gyorsütemű sztálinista típusú kollektivizálás rendkívül feszült helyzetet alakított ki megyénkben is. Az országos képhez viszonyítva súlyosbította a helyzetet az a körülmény, hogy miután 1948-ig előbb a Független Kisgazdapárt, utóbb a Demokrata Néppárt mögött állt a somogyi választók túlnyomó többsége, a kommunista párt zömében megyén kívülről érkezett vezetői gyanakvóan s az átlagosnál is keményebb kézzel viszonyultak a megye paraszti többségű lakosságához. Az 1949-52 között terrorisztikus eszközökkel folytatott kollektivizálási kampány, majd ennek 1955/56 telén megismételt újabb hulláma nagyon fogékonnyá tette a megye közvéleményét az agrárpolitikai problémák megvitatása iránt. Közben a helyi értelmiség mozgolódása eljutott egy irodalmi-közéleti folyóirat megindításának, s ezzel kapcsolatban a DISZ Zrínyi Miklós Köre megalakításának küszöbéig. A többnyire fiatal értelmiségiek a megye vezetőivel folytatott kemény alkudozás eredményeként kiharcolták a tervezett vitaest nyilvánosságát, s végül az utolsó pillanatban lett a gyűlés helyszíne a kaposvári Vörös Csillag mozi nagyterme.

3 A szociográfiai tanulmány, valamint szerzőjének vitaindítója kritikus és reális képet rajzolt fel a magyar agrárgazdaság és -társadalom akkori 2 Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban: SML) 1956-os gyűjtemény, Márkus István visszaemlékezése. 3 A vitaest közvetlen előzményényeiról hiteles adatokat tartalmaznak Kunszabó Ferenc és társa 1957-es perének iratai. (Kaposvári Megyei Bíróság b. 287/1957. sz.)