Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után
gazdasági évtől kezdve 1949/50-ig minden évben meghozták a gabonafölvásárlási rendeleteket. 15 A rendeletek előírták, hogy birtoknagyságtól függően, gabonafajtánként mennyi termést kell átadni az egységes állami gabonaalapba, maximált árakon. A nagyobb birtokok hektáronkénti kötelezettsége nagyobb volt, mint a néhány hektárosoké. Az 1-3 ha nagyságú földterület tulajdonosát hektáronként legfeljebb 215 kg gabona átadására kötelezték 1947-ben, míg a 15-20 hektáros birtokokról ha-ként 1150 kg volt a beszolgáltatási maximum. A beszolgáltatási kötelezettség ilyen módon történt meghatározására számtalan visszaélésre, kivételezésre és a parasztok nyilvános megalázására nyújtott lehetőséget. A rendeletek érvényesek voltak minden földtulajdonosra, de végrehajtásuk alkalmával jóval enyhébben bírálták el a „kapott földek" gazdáit. A gabonaalap országos feltöltési tervét járási és községi szintre bontották le. A terv teljesítéséért a helyi népbizottságok feleltek, amelyeket kötelezték arra, hogy még vetés előtt közöljék minden földművessel, miből mennyi termést kell átadniok. A beszolgáltatás alá eső menynyiség meghatározása az úgynevezett választók gyűlésén történt, kerületenként. Gyakran megtörtént, hogy a hivatalnokok és aktivisták által kirótt mennyiségre, a jobb módú gazdálkodók esetében alaposan rálicitáltak az előre megbízott „öntudatos szegényparasztok" vagy haragosaik. A rendeletek kímélet nélküli végrehajtását a tiltott kereskedelem, spekuláció és gazdasági szabotázs megakadályozásáról 16 , valamint a büntetések fajtáiról 17 szóló törvényekre támaszkodva végezték. Az előbbi törvény 16. szakasza lehetővé tette (éltek is vele), hogy a helyi népbizottságok szükség szerinti számú bizottságot nevezzenek ki, melyek feladata a tiltott kereskedelemmel foglalkozók, spekulánsok felderítése és a törvény kezére juttatása volt. A bizottságnak jogában állt az élelem, gabonafélék és más közfogyasztási cikkek elkobzása 2000 dínáros értékig, valamint maximálisan 1000 dinár pénzbüntetés kirovása. 16 Uredba o otkupu i prometu hlebnih zita u ekonomskij 1945/46 godini (Sl. list DFJ, 58/1945) Uredba o otkupu zitarica u ekonomskij 1946/47 godini (Sl. list FNRJ 35/1948.) Uredba o otkupu zitarica (Sl. list FNRJ 47/1947.) Uredba o otkupu zitarica u ekonomskij 1948/49 godini (Sl. list FNRJ 47/1948.) Uredba o otkupu zitarica u ekonomskij 1949/50 godini (Sl. 1. FNRJ 30/1949.) Uredba o uskladjivanju propisa saveznih organa drzavne uprave iz oblasti privrede sa novim privrednim sistenom (Sl. 1. FNRJ 40/1952; ispravke 45/52, 50/52.) 16 Zakón o suzbijanju nedopustene trgovine, nedopustene, spekulacije i privredne sabotaze (Sl. list FNRJ 66/1946, 74/1946.) 17 Zakón o vrstama kazni (Sl. list FNRJ 66/1946.)
