Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

E szakasz cinizmusa abban rejlik, hogy a háború végén csak a Bánátban, Bácskában és Baranyában vezettek be katonai közigazgatást, amikor számtalan rendelet született a német ajkú lakosság kitelepítéséről, táborokba hurcolásáról. Az emberi élet is igen olcsó áru volt akkor. Tehát a hatalom, még ha őszintén akarta volna is, nemigen tudta az irgalmat ekkor már kin gyakorolni. (A birtokunkban lévő iratokból kiderül az is, hogy kezdetben az itteni magyarságnak is hasonló sorsot szántak, szerencsére ennek végrehajtására nem került sor.) Volt viszont a törvénynek egy másik rendelkezése (28. szakasz), amely lényegesen kibővítette a vagyonelkobzás alá esők körét. Szentesítette a háborús bűnös és népellenség fogalmát, ami az akkori viszonyok között érthető is volt. A problémát az okozta, hogy a háborús bűnösök és a népellenség köre hihetetlenül tágítható volt. Belefértek azok is, akik az új rend ellen egy rossz szót sem szóltak, de az átlagnál módosabbak voltak. Részben ezt bizonyítják a következő adatok is: „A népellenséggé és háborús bűnössé nyilvánított 97 személytől a néphatóság 1599 katasztrális hold földet... nagyobb számú igát és egyéb jószágot, gazdasági felszerelést, valamint több gazdasági épületet kobzott el. Ezeket a javakat a közben megalakított Népvagyon-igazgatósághoz csatolták."

6 Ehhez hozzáadva a Zentához tartozó Torgyoson 38 háztartástól elvett 1023 holdnyi területet

6 kiderül, hogy Zentán a vagyonelkobzásról szóló törvény alapján 135 birtokostól 2622 katasztrális hold földet vettek el. Más forrásokból tudjuk, hogy a háborús bűnök és a bűnösök ügyeinek kivizsgálását lefolytató bizottságok csak harmincnál alig több személy bűnösségét erősítették meg. (A birtokosok számára és a földterületekre vonatkozó adatok megközelítőleg pontosak. A szerbiai parlament által az év folyamán meghozott fóld-visszaszármaztatási törvény

7 kapcsán, alaposabb tanulmányozás alá vontuk a szinte hiánytalanul megmaradt, ide vonatkozó iratokat. Hamarosan teljesen megbízható kimutatások birtokában leszünk a vizsgált időszak birtokváltozásait illetően.) A tárgyalt törvény egyik célja a büntetés volt, a másik pedig, hogy létrehozza az állami birtokok, a szocialista közös gazdaságok földalapján. A „népvagyont" képező mezőgazdasági földalap további gyarapításáról és a magánszemélyeknek történő földjuttatásról az 1945. augusz5 Rácz Vincze: Földosztások Zentán, Zenta, 1979. 6 Történelmi Levéltár, Zenta, F. 121. 7 Zakón o nacinu i uslovima priznavanja prava i vracanja zemljista kője je preslo u drustvenu svojinu po osnovu poljopprivrednog zemljisnog fonda i konfiskacijon zbog neizvrsenih obaveza iz obaveznog otkupa poljoprivrednih proizvoda (Sluzbeni glasnik RS 18/1991.