Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

mia kiheverhetetlen csapást szenvedett. A magánbirtokosokkal kesztyűs kézzel bánt a régi Jugoszlávia: 8 személytől 1505 kat. hold földet sajátítottak ki. A Horthy-rendszer földreformja a Bácskában Az 1941. április 11-től 1944 végéig tartó magyar közigazgatás a Bácskában az ellenintézkedések egész sorát foganatosította a birtokviszonyok és betelepítési politika terén. A régi jugoszláv földreformot semmisnek nyilvánították, az 1918 után betelepített szláv lakosságot 1941. május 23-ával bezárólag kitoloncolták. Az összes földet visszakapták a volt tulajdonosok, így Zenta város is. Ekkor ismét 1130 bérlője lett a városnak. (Csak az itteni őslakosság által kibérelt és beművelt agrárföldeket hagyták meg egy évre a bérlők használatában.) Elsőként azok kaptak l-l hold földet, akik első világháborús frontharcosságukat igazolni tudták. Közben megkezdődött a bukovinai csángók betelepítése a dobrovoljacok és kolonisták helyére. Ezek elkapták a deportáltak házát, és ahol léteztek, a földműveléshez szükséges eszközöket is. Alighogy elkezdődött a „vitézi birtokok" kihasítása, máris félbeszakadt. A helybeli földnélküliek összeírása megkezdődött, főleg a sokgyermekes családokat biztatták földigénylésre, de a földek kiosztásából nem lett semmi. 1944 tavaszán a nagyobb befolyáshoz jutó nyilasok az elhurcolt zsidók birtokaiból ígértek földet. Ennek megvalósítására már nem volt elegendő idejük. E földosztás bekövetkezése esetén is, a rendelkezésükre álló 3527 holdból nagyon kevés jutott volna egy-egy érdekeltre. A reformintézkedésekből kiviláglik, hogy azok a nagybirtokok védelmét szolgálták, a népesség nemzetiségi arányainak megváltoztatását voltak hivatva előmozdítani (telepítések). A rendszerhez való hűséget soványabban jutalmazták, mint a régi Jugoszláviában. A szociális tényezőket (földnélküliség, sok gyermek) pedig mellékesként kezelték. Birtok- és nemzetiségi viszonyok Zentán 1944-ben A két földreform utáni állapotokról a zentai hatóság 42/1944-es számú jelentéséből

3 szerezhetünk bővebb információkat. (Ajelentést a Magyar Királyi Nemzetvédelmi és Propagandaügyi Minisztérium újvidéki kirendelt tanácsának küldték.) 3 Rácz Vincze: Földosztások Zentán, Zenta, 1979.