Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

tított földből az önkéntes frontharcosoknak 5 ha föld járt. Az illetékes hatóságok elképedve látták, hogy sokkal többen igazolták harcos voltukat, mint amennyien a szaloniki front áttörésében részt vettek. A szomszédos országokból hazatelepülő optánsok családtagonként egyegy hold földet kaptak. Ezért a város földjeinek fogytával a magánkézen levő nagybirtokokból is kezdtek lecsipegetni. Ellentmondásos adataink vannak arról, hogy hányan kaptak földet a szerb-horvát-szlovén királyság földreformja során. A városi földmérő hivatal nyilvántartása 1500 jogosnak nyilvánított földigénylő nevét tartalmazza. Az 1941-1944 közötti magyar közigazgatás által kitöltött statisztikai lapok a 783-as sorszámmal végződnek. A földhöz jutottak akkor lettek a kapott föld tulajdonosai, ha azt megvásárolták. E célra kedvező kamattal, 30 évi fizetésre kölcsönöket kaptak, ennek ellenére 1931 augusztusáig csak 575-en írták alá a vásárlási szerződést. Nemcsak a vásárlás ténye, hanem az állandó bírósági revíziók is nyugtalanították az agrártelepeseket. Elsősorban természetesen azokat, akik jogtalanul jutottak földhöz. Az elégedetlenség a közbiztonság romlására is kihatott. Bizonyíték erre a városi rendőrségnek a Belügyminisztériumhoz 1925. október 12-én intézett levele is.

2 Ebben az agrártelepesek névsorának sürgős revízióját kérik, főként a hivatalnokok körében, mert egyesek olyan rokonok számára is szereztek földet, akik már elhaltak, vagy kivándoroltak Amerikába. Ennek ellenére a főleg Crna Gorából és Dalmáciából jött telepesek részéről állandósultak a rendbontások, ami a különben békés és szorgalmas, a háború előtti Szerbiából betelepülteket is a közrend veszélyeztetésére bujtatta. A felülvizsgálatot 1925-1926-ban elvégezték, de nem tudunk arról, hogy bárkitől is visszavették volna a kapott földet. A földreform és az utána kialakult helyzet főbb ismérvei: Apolitikai okokból végrehajtott földosztás csak a szlávoknak juttatott földet. A földhözjutottak nagyobb része elégedetlen volt az előbb leírt eljárások miatt. Sok esetben az új tulajdonos ide sem költözött. A nem földművelő (hivatalnokok) és a földművelési szokásokkal nem rendelkező telepesek a kapott földet bérbe adták. A bérlők szinte kivétel nélkül a nemzeti kisebbséghez tartozó magyar szegényparasztok voltak. Számukra tehát a reform annyi változást hozott, hogy a bérletet nem a városnak, hanem az új tulajdonosnak fizették. A földreform mint nagybirtokost, elsősorban a várost sújtotta, 6152 kat. hold szántóföldjét veszítette el. Ezzel az eljárással a városi autonó2 Dr. Nikola Gacesa: Agrarna reforma i kolonizacija u Backoj 1918-1941, Novi Sad, 1968.