Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

jelentős mértékben családi üzem volt, továbbá az, hogy a parasztság fogalomkörébe szükségszerűen beszámított agrárnépesség több mint egyharmada, a gazdasági cselédekkel együtt több mint a fele lényegében földtulajdon nélküli földműves. Az 1828-ról 1929-re forduló tél nehéz napok elé állította Szabolcsban is a mezőgazdasági munkásokat. Az 1928. évi szárazság miatt a tengeriés burgonyatermés nem sikerült, a dohánysimítás, favágás,jéghordás alig néhány százaléknak nyújtott keresetet. Az éves cselédség illetményföldje is kevesebbet termett, a termény- és állatárak nagymértékben csökkentek, így az előző évekhez képest nehezebb helyzetbe került. Idegen munkást - leginkább Hajdú, Békés, Borsod és Szatmár megyékből főleg cukorrépa és borsótermelő gazdaságokban, nemkülönben szőlőmunkára alkalmaztak. Összesen 990 férfi és 1135 női munkaerőt. Szabolcs megye területén 16 547 gazdasági munkás, 10 590 gazdasági cseléd és 2831 dohány kertész volt nyilvántartva az elöljáróságoknál.

9 A napszámra várók a tavaszi dologidő beálltával reggel 5 órától 8 óráig gazdasági eszközökkel felszerelve Nyíregyházán az egész Kossuth teret, a római katolikus templom előtti teret, a gyalogjárdát ellepték.

10 Szabolcs megyében 2947 munkanélkülit tartottak nyilván.

11

1939ben 42 000 főre tették a mezőgazdasági munkás- és cselédlétszámot.

12 1944-ben a nagymérvű katonai behívások növelték a munkaerőszükségletet. A nyíregyházi gazdasági munkaügyi felügyelő jelentéseiből az is kiderült, hogy ahol a munkafegyelem lazult, ott a mezőgazdasági munkásnak és cselédnek Jogos sérelmeik vannak és ebből eredtek a bajok."

13 9 gazdaságban bevezették a katonai vezetést. Egy esetben fordult elő szabotázs, de szigorú és azonnali intézkedéssel a hatóság a munkafegyelmet helyreállította.

14 1934-ben a „Szakszervezeti Értesítő" adatai szerint a zsír szalonna kilója 1,34 pengő, a cukor kilója 1,30 pengő, a kenyér kilója 0,32 pengő, a tej literje 0,32 pengő. A nyírbaktai járás munkabérmegállapító bizottsága a mezőgazda9 Nyírvidék, 1929. május 5., 3. 10 SzSzVMÖL V. B. 186. X. 211/1929. sz., 30940/1929. sz. 11 Nyírvidék, 1931. március 14., 3. 12 Dienes István: i. m. 296., 300. 13 SzSzBMÖL V. VI. 201. 12. d. 477/1944. 14 SzSzBMÖL VI. 347. 116. 1852/1941.