Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

ságban alkalmazott gazdasági munkások legkisebb napszámbérét a következők szerint állapította meg: 1934 nyarán 1934 őszén 1934 telén férfi 1 P 40 fill. 1 P 10 fill. 80 fill. nő és 18 éven aluli férfi 1 P 20 fúl. 90 fill. 70 fill. 15 éven aluli gyermek 80 fill. 70 fill. 60 fill. 1936 nyarán 1936 őszén 1936 telén férfi 1 P 40 fill. 1 P 20 fill. 1P­nő és 18 éven aluli férfi IP­80 fill. 70 fill. 15 éven aluli 80 fill. 60 fill. 50 fill. A mezőgazdasági munkások munkaereje jogosulatlan kihasználásá­nak meggátolására az 1923. évi XXV. tc. 3. §-a alapján évente és területenként munkabér-megállapító bizottságot hoztak létre, ők állapí­tották meg a legkisebb napszámbért. (Az 1898. II. tc. a szabad egyezke­dési jogot lehetővé tette, ennek ürügyén azonban gyakran fordult elő, hogy a napszámosok jövedelme a létminimumot sem biztosította.) A munkaszerződéseket a gazdasági cselédekkel, vincellérekkel, szak­mányosokkal, aratómunkásokkal, gépmunkásokkal a községi elöljáró­ságok előtt kellett megkötni. Öregségi biztosítási könyv, vagy mentessé­gi igazolvány nélkül mezőgazdasági munkára munkást felfogadni nem lehetett. Gazdasági cselédnek csak cselédkönywel rendelkezők állhat­tak. 15 Alegkisebb munkabér megadásának a kötelezettsége a munkások érdekeit is szem előtt tartó politikai harc eredménye, de az önkormány­zat érdeke is volt: a mezőgazdasági munkásról, ha nem volt képes a minimumot megkeresni, akkor mint ínségmunkásról a községnek kel­lett gondoskodnia, legalább olyan mértékben, hogy éhen ne haljon. Nyíregyházán évente egyszer cselédvásár volt, amikor a bérest, cselédet egy évre felfogadták. A gazdakörben utána bál volt, azzal ünnepelték a sikeres munkaerővásárt. 16 A következőkben áttekinthetően összefoglaljuk a munkabérharc, a sztrájk, a kivándorlás és az érdekérvényesítés néhány megnyilatkozá­sát a kisparasztság és a szegény agrárnépesség körében. 15 SzSzBMÖL V. 347. 116. 1852/1941. 16 Gyarmathy Zsigmond: i. m. 210.

Next

/
Oldalképek
Tartalom