Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig
aratásra, a szokásos aratórész ellenében, ha még harmados munkát is kapott. A szántást és a vetőmagot a gazda adta, a behordáson kívül a művelés és betakarítás a harmados kötelessége volt, aki ezért a termés egyharmadát kapta... a kapástői ezen felül ingyenmunkát vártak el a harmadába ki nem adott földön és még részvételt a házimunkában is. Gazdáktól függően 50-60, sőt 100 napra is rúgott az ingyenmunkák napjainak száma. A summásokat napszámmunka helyett alkalmazták. Általában 4-5 hónapra szegődtek el termény- és pénzjárandóságért, A hónaposok 1,5 q életet (80 kg búza és 70 kg gabona), 4 kg szalonnát és 8 P-t kaptak. A taksás néha lakatlannak minősített házban 40 napi úrdolgáért kapott lakást; a rossz az volt, hogy az úrdolgát rendszerint a napszámigényes idényben kellett ledolgozni. Akinek volt kevés földje, de nem volt jószága, az olyan gazdához ment munkára, aki nem adta ki harmadába a földjét, de napszámost igénybe vett, ennek fejében fogatolt munkát kapott vissza. A kormány kénytelen volt megállapítani a legkisebb napszámbért, mert a szegény saját kenyerén 80 filléres, 1 pengős napszámot is kénytelen volt vállalni, amiből már nem volt képes megélni. Az asszonyok kevesebb napszámhoz jutottak, mert volt erős férfimunkaerő elég. A szegény asszony fonni járt. Egy ág fonása 1,5 P volt, de ez „3 egész napba és 3 fél éjszakába került". 6 Az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Iroda útján Szabolcsban 1933-ban 496 mezőgazdasági igénymunkást szerződtettek németországi munkára. 7 A cselédmunkára csábító Kis János nagy kallói napszámost és Rácz Istvánt 2 hónap, illetve 2 heti fogházbüntetésre ítélték. Napi 10 P-t ígértek németországi munkáért, 16 nagykállói lakost sikerült összeírniuk, de a csendőrség a végrehajtást megakadályozta. II. Agrárnépesség. A földtulajdon társadalmi háttere A földművelésből élők esetében a munkaerő jelentős részét két tényező adta: a családtagok segítő munkája és a napszámos, agrárproletár. Itt is érzékelhető az az országos jelenség, hogy a mezőgazdasági üzem 6 Dienes István (szerk.): Vármegyei szociográfiák. Szabolcs vármegye. Bp. 1939. 53-54., 296., 300. 7 SzSzBÖM IV. B. 404. XIV. 70/1939. 1987. 8 Nyírvidék, 1939. április 13., 5.
