Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

katonaság segítségével végrehajtott népszámlálás keretében ke­rült sor. Mivel azonban az adatokat községsoros részletezettség­ben akkor nem közölték, s a becses anyag nagyobbrészt elpusz­tult, a legkorábbi településszintű nemzetiségi adatok az ország teljes területére csak 1080-ból állnak rendelkezésre. Ez az idő­pont vízválasztó a nemzetiségi statisztika történetében: az ezt követő időszakot az adatgyűjtés növekvő mélysége és módszereinek tökéletesedése jellemzi, a korábbiakban pedig egységesen megbíz­ható összeírás hiányában kiegészítő forrásokra, becslésekre kell hagyatkoznia a téma iránt érdeklődőnek. Mivel gyakori, hogy a nyelvi különbségek felekezeti különbsége­ket is jelöltek egy-egy településen belül, a kérdés ilyen megkö­zelítésével többen is megpróbálkoztak. Az egyes felekezetekhez tartozók számáról viszonylag pontos és megbízható áttekintéssel rendelkezünk a római katolikus püspöksé­gek általában a 18. század végétől kiadott sematizmusaiból és a protestáns felekezetek összeírásaiból, névtáraiból. A lakosság felekezeti viszonyainak megállapítására az 1869-es népszámlálás is vállalkozott. Az 1880-as népszámlálás azonban mégis határkő a felekezeti ada­tok vizsgálata szempontjából, ugyanis - egyszerre szerezvén ada­tokat az egyes személyek felekezeti és nyelvi hovatartozásáról, konkrét számításokat is végezhettek a felekezet és a nemzetiség 4 kapcsolatára vonatkozóan. A több helyen is publikált táblázat alapján megállapítható, hogy noha a két adat összefüggése nem teljesen egyértelmű, de néhány alapvető tendencia mindenképpen kiolvasható: A református valláshoz tartozók 95 % valószínűség­gel magyar anyanyelvűek. A délszlávok szinte kizárólag vagy ró­mai katolikusok, vagy görögkeletiek. Mivel a két kulturális cso­portot forrásaink egyrésze eleve más-más elnevezéssel jelöli, nyelv és felekezet egymáshoz rendelése így viszonylag probléma­mentes. 5 A német nemzetiség vallása túlnyomórészt római katoli­kus, de van közöttük evangélikus is, ezt azonban viszonylagos ritkasága miatt gyakran külön jelölték is a források. A szlovák anyanyelvűek esetében, noha legnagyobb arányban (68,8 h) a római katolikus vallást követték', mégis az evangélikus vallással való kapcsolat vált jellemzően ismertté, mivel az e felekezethez tar­tozók szignifikáns részét (38 %) ők jelentették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom