Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL
ként a forrásokban ritkán megjelenő marginális társadalmi csoportokról, a feudális társadalom jogi kategóriáival nem jellemezhető személyekről nyerhetünk így adatokat. Tekintsük át ezek után néhány fontosabb forrásunk anyagkezelési jellemzőit Fejér megye példáján: A nyomtatásban hozzáférhető adatforrások közül az 1773-as Lexicon Locorum 73 helységet regisztrált, a népszámlálás 175 helységre vonatkozóan tartalmaz adatokat, Korabinsky helységlexikonából pedig 04 szócikk vonatkozott Fejér megyére. Lipszky repertóriuma 212 Fejér megyei adatot tartalmaz, Thiele országleírása 251 településre, Fényes Elek 214 településre vonatkozóan közöl adatokat. Az 1773 és 1808 között keletkezett források alapján összeállított helységnévtár a fenti köteteket levéltári iratok alapján kiegészítve összesen 279 egységre vonatkozóan tartalmaz adatokat, ezek között a települések száma 251. A regisztrált egységek számának jelentős eltérése azonban nem jelenti egyben azt, hogy pusztán e különbség alapján megkérdőjelezhető például a népszámlálás megbízhatósága. Vályi és Lipszky összeállítása egyaránt törekedett minden területi egység és az összes település leírására, náluk tehát megtaláljuk a külterületi lakotthelyeket, de az állandó lakosság nélküli pusztákat is. Mivel Lipszky egyáltalán nem, Vályi pedig csak a községeknél ad népességi adatokat, az általuk közölt pusztákról nem állapítható meg egyértelműen, hogy volt-e rajta település vagy sem. Az itt szereplő nevek mindegyikét lakott területnek tekinteni olyan módszertani hiba, ami téves következtetések forrása lehet. Az első magyarországi népszámlálás fennmaradt megyei összesítő-ívei, s általában a későbbi népszámlálások is összevonva közlik az egy község területén állt települések népességi adatait. Annak érdekében, hogy ezek megfeleljenek az összehasonlíthatóság követelményének, az ennél részletesebb adatközlések egyes elemeit együttesen kell figyelembe venni, s az időközben bekövetkezett közigazgatási változásoknak megfelelően korrigálni . 3 Csak az ily módon egységesített népességi adatok alkalmasak például a felekezeti vagy nemzetiségi viszonyok változásának vizsgálatára. Magyarországon az első, az egész ország területére kiterjedő hivatalos nemzetiségi statisztikai adatgyűjtésre az 1850-ben, a
