Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

Jegyzetek Willigan J. Dennis-Lynch, Katherine A.: Sources and methads of historical demography. New York-London, 1982. A régebbi módszerek összefoglalását magyarul ld. a Szabady Egon szerkesztésében megjelent kötetben (Bevezetés a demográfiába. Bp. 1963.). Az újabb, részben a történeti elemzések során is használható módszerekre nézve jól hasznosítható a "Demográfia" c. folyóirat 1962. óta megjelent 25 évfolyama. Különös figyelembe ajánlhatom ennek "Szemle" rovatát. A paleodemográfia közvetlen adatok hiányában tárgyi forrásanyagra (csontvázleletekre, sírfeliratokra) támaszkodva közvetett módon igyekszik egy történeti népesség demográfiai jellemzőinek rekonstrukciójára. - Ld. bővebben Nemeskéri János: A paleodemográfiai kutatások archeológiai és antropológiai feltételei (Demográfia (13) 1970. 1-2. sz. 32-72.); vö. Fügedi Erik: A középkori Magyarország történeti .demográfiajónak mai állása (Demográfia (12) 1969. 4.sz. 500-507.). Fügedi Erik: A XVIII. századi lélekösszeírások története (Demográfia (9) 1966. 3.sz. 366-300.); Dányi Dezső: Az 1777. évi lelkek összeírása (Történeti Statisztikai Évkönyv 1960. Bp. 1960., 167-193.); Thirring Gusztáv: Pest város népessége az 1771-1781. évben (Magyar Statisztikai Szemle (11) 1933. 153-160.). Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. Bp. 1960., Dányi Dezső-Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás. Bp. 1960., Dányi Dezső: Az első magyar népszámlálás és előzményei (Történeti Statisztikai Tanulmányok 4. Bp. 1980. 109-215.). Thirring Gusztáv: Buda népessége a XIX. század elején (Fővárosi Statisztikai Havifüzetek (334) 1901. 1-16,); uő. Népesedésünk kútforrásai a múlt század első felében. Bp. 1903.; vö. Az 1804. évi népösszeírás (Magyar Statisztikai Szemle (14) 1936. 1-21.); vö. Faragó Tamás: Háztartásszerkezeet és falusi társadalomfejlődés Magyarországon, 1787-1828. (Történeti Statisztikai Tanulmányok 3. Bp. 1B77. 105-214.). Salamon Lajos: Megemlékezés egy száz év előtti népszámlálásról (Történeti Statisztikai Közlemények 1957. 2-4. sz. 8398.); Thirring Lajos: Az 1869-1980. évi népszámlálások története és jellemzői. I. (1869-1910) Bp. 1983. Ember Győző: Jobbágyvándorlás és jobbágyvédelem a XVIII. század első felében (A gr. Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet évkönyve (6) Bp. 1936. 143-174.); Balogh István: Szabolcs megyei pásztorösszeírás 1796-ból (Ethnographia (70) 1959. 291-312.);' Füves Ödön: Görögök a Duna-Tisza közén (Antik Tanulmányok (13) 1966. 92-98.); Petri Edit: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században (Cumania (B) 1975. 17-72.); Heiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról (Fejér megyei történeti évkönyv (12) Székesfehérvár 1978. 153-253.); Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány-rendeletei és a Baranya megyei cigányösszeírások 17751779. (Baranyai helytörténetírás 1978. Pécs 1979. 205-301.); Faragó Tamás: Falusi iparosok a Pilisben és Buda környékén a XVIII. században (III. Nemzetközi Kézműves-Ipartörténeti Konferencia, Veszprém 1978. november 22-24. Veszprém 1979. 181188.); Odor Imre: az 1809. évi nemesi összeírás forrásértéke, felhasználásának lehetőségei (A. Varga László