Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

(szerk.): Rendi társadalom - polgári társadalom 1. Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. 111-124., Darkó Jenő: Görögkeleti egyházszervezet és a népesség a XVIII. században Magyarországon. Egy összeírás tanulságai - uo. 153166.). A zsidóösszeírásokra vonatkozóan ld. a Magyar Zsidó okmánytár 7., 13., 15-18. köteteit, a különböző felekezetek egyházi személyzetére vonatkozókat pedig Felhő Ibolya-Vörös Antal: A Helytartótanácsi levéltár (Bp. 1961.) c. munkájában, a megfelelő helytartótanácsi ügyosztályok iratanyagának ismertetésénél. 8 Bakács István: A dicalis összeírások (Kovacsics József: szerk: A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957. 51-81.); Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1772-1849. évi rovásadó összeírásai. Eger 1973. Tanulmányok Heves megye történetéből; N.Kiss István: Az 1707. évi Rákóczi-féle dicalis conscriptio (Közpeczi Béla-Hopp Lajos-R.Várkonyi Ágnes szerk.: Rákóczi-tanulmányok. Bp. 1980. 87-112.); Hársfalvi Péter: Adatok a Szabolcs megyei cselédnépesség létszámáról a XVIII. században, dikális összeírások vizsgálata alapján (Agrártörténeti Szemle (5) 1963. 3.sz. 399-408.); Perjés Géza: A statisztikai szemlélet elemei a XVIII. század eleji adóösszeírásokban (Statisztikai Szemle (46) 1968. 10.sz. 10371045.); uo.: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gépi feldolgozása a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve VI. Debrecen 1979. 33-110.); Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás (Kovacsics József: i.m. 242-272.); ld. még a 24. jegyzetet. 9 Csak ízelítőül néhány tanulmány: Házi Jenő: Az első népszámlálás Vas megyében az 1687-89. években (Történeti Statisztikai Közlemények 1957. l.sz. 4-25.); Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai 1554-1760. Veszprém; Timár Péter: Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekről (Acta Historica (75) Szeged 1983. 43-47.). 10 Faragó Tamás: Paraszti háztartás- és munkaszervezet-típusok Magyarországon a XVIII. század közepén. Pilis-Buda környéki birtokos paraszti háztartások 1745-1770 között. Bp. 1985. (Történeti Statisztikai Füzetek 7.) 11 Forráskritikailag használható feldolgozásukról nem tudunk. Használható adatokat;! tartalmaz viszont Fallenbühl Zoltán: A tiszti címtárak története Magyarországon, c. tanulmánya (Történeti Statisztikai Tanulmányok 3. Bp. 1977. 305-323.). 12 Maksay Ferenc: Urbáriumok = Kovacsics József (1957) i.m. 119144., uo.: Urbáriumok, XVI-XVII. század. Bp. 1959. 13 Ila Bálint: A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai (Kovacsics József i.m. 1987. 82-118.); vö. N.Kiss István: A mezőgazdasági népesség fluktuációja és az extraneus birtoklás a Hegyalján (Makkai László szerk.: Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágy kialakulásának korában. Tanulmányok Zemplén megye XVI-XVII. századi agrártörténetéből. Bp. 1966. 19-283.). 14 Benda Gyula: Fényes Elek forrásai (Agrártörténeti Szemle 1981. 3-4.sz. 365-380.); Horváth Róbert: A magyar leíró statisztikai irány fejlődése. Bp. 1966. (A Népességtudományi Kutató Csoport Közleményei 13.). 15 Ld. erre vonatkozóan "A pilisi járás népességi adatai a XIX. század közepén. Leíró statisztikánk népességtörténeti forrásértéke" c, a Dunántúl településtörténete VII. konferenciáján (Veszprém, 1987. október 19-21.) tartott előadásomat.