Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

zását vagy elhalasztását), a választott partner kor- és családi állapot szerinti megválasztását (vagy e szempontok háttérbe helyezését egyéb pl. vagyoni és státustényezők mögött). Ugyanilyen stratégiákról, ugyanilyen összefüggésekről beszélhetünk természetesen az együttélési formák (a család- és háztartásszerkezet) megválasztásában, a migrációs mozgalomba való bekapcsolódásban vagy bc nem kapcsolódásban, azon belül annak különböző típusai -szezonális-állandó, közeli-távoli, csoportos-magányos- közötti választásban. A sort folytathatnám egészen addig, hogy némely rétegzódési elméletek szerint a társadalmi rétegződésnek vagy egy ún. demográfiai színje is. Ez az egyén családi állapotát, korát, fizikai állapotát rétegképző tényezőként kezeli, mely részben meghatározza mentalitását, munkavégzési képességét, házasodási esélyeit, végső soron a társadalomban elfoglalt pozícióját. De nemcsak ilyen "kézzel fogható" területeken mutatható ki a demográfia és a társadalmi mozgások és struktúrák szoros kölcsönhatása. Valószínű például, hogy egy társadalom mentalitását, értékrendjét lényegesen befolyásolja az, hogy annak egyedei milyen gyakorisággal és milyen formában találkoznak a halállal (demográfiailag fogalmazva milyen magas a szóban forgó társadalom halandósága). Tudjuk, hogy a hagyományos demográfiai minták uralmának időszakában -Magyarországon az 1870-es évek előtt- élete során szinte mindenki tanúja lehetett 10-20 évenként egy nagyobb tömegeket, néha emberek százezreit elragadó járványnak, végig kellett néznie testvérei közel felének korai, húsz éves koruk előtt bekövetkezett halálát s ritkán érte meg a felnőtt kort úgy, hogy mindkét szülője életben volt. Biztos, bár egyelőre számunkra nehezen mérhető az, hogy mindez alapvető hatással volt a kor emberének gondolkodására. Nem egyszerűen arról van tehát szó, hogy egy adott társadalom egyedei a népmozgalmi események során jelennek meg illetve tűnnek el, hanem a demográfiai jelenségek és struktúrák a társadalom szinte minden megnyilvánulásában jelen vannak, azt vagy nyíltabban vagy áttételesebben, de befolyásolják.