Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

az aláírásoknak. Az összegzést végzőt rendszerint nem zavarta az sem, ha pl. a megye 200 települése közül az adott évben egy járás vagy egy-két tucat település illetve egy felekezet nem küldött adatot - összegezett nélkülük és felküldte az eredményt a Helytartótanácsnak. Ritkán vette a fáradságot arra, hogy a hiányokat egy korábbi év adatainak felhasználása vagy becslés révén próbálja pótolni. Különösen az egymás után több évben folyamatosan felküldendő összeírások (lélekösszeírások, II. űózsef féle népszámlálás, nem nemesek összeírása) esetében gyakoriak a fenti 27 hibák. c. / Ügyelni kell az adatok keletkezésének időpontjára

. Az ismétlődő összeírások esetében ugyanis nem minden évben hajtottak végre eredeti felvételt, hanem gyakran az előző év adatait javították át, de előfordult annak változatlan felküldése is. Nyilvánvaló, hogy általában az első, az eredeti felvétel a legjobb a feldolgozás szempontjából kevesebb nehézséget okoz számunkra az összeíró tapasztalatlansága, mint a másolási hibákkal tarkított, változásokat pontatlanul figyelemmel kísérő átjavítgatás során létrejött másod- vagy harmadéves összegzések. A leíró statisztikák esetében sajnos ennél nagyobb anakronizmusokkal is találkozhatunk. Fényes Elek pl. 1851-ben megjelent geographiai szótárában -jellemző, hogy ezt jelentették meg reprint kiadásbanminden további nélkül megismételte a harmincas években közölt népességadatai túlnyomó részét, melyek közül nem egy Nagy Lajos 1826-1827 körüli viszonyokat tükröző számaival azonos! Márpedig az adott korszakban nem számít különlegesnek egy település népességének évi 5-10 ezrelékes növekedése sem, vagyis 25 év népességszaporulata a kamatos kamatszámítás egyszerű elvét véve alapul és eltekintve a vándormozgalmaktól akár a 30 %-ot is megközelítheti. Anyakönyvek esetében szintén előfordul az -különösen az anyakönyvezés indulásakor, a plébános személyének változása illetve helyi katasztrófa (az anyakönyvvezetőt az írásbeli munkától elvonó járvány, esetleg az anyakönyv tűzvész során történt elpusztulása) következtében-, hogy utólag és pontatlanul került sor adatbejegyzésre. d. / Számolnunk kell azzal, hogy a vonatkozó forrásanyagokból a népesség egyes csoportjai részben vagy egészben kimaradnak. A tárgyalt időszakban általánosnak mondható például a nők, gyerme-