Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

kek, magányos öregek pontatlanabb feljegyzése. Nem mindig alapos a nem helybelinek tekintettek (szolgák, községi pásztorok, kézműves inasok és legények, koldusok, napszámosok, cigányok), a különleges státusú személyek és családok (nemes, egyházi személy, elbocsátott katona, taksafizető molnár, kocsmáros) valamint a -mai kifejezéssel élve- külterületen (szőlőhegyen, révházban, különálló kúriában, stb.) élők felvétele. Ezek aránya azonban koronként, területenként és forrásonként eltérő lehet; a probléma ezúttal sem oldható meg egyszerűen a kimaradók fejében mechanikusan hozzáadott 10-20 %-os pótlással. e./ Végül általánosnak tekinthető, hogy a felvett népességi adategyüttesek lényegében jók, de hiányosak, pontatlanok

. A népességösszeírások alkalmával előfordul, hogy kifelejtik a felesé2 8 geket, az anyakönyvezésnél a házasságot kötő vagy eltemetett személy korát, családi állapotát. A kormegjelöléseknél gyakran túl sok a tízzel osztható kerekített szám s a bemondásos adatok időszakonként 5-10 évvel is eltérhetnek a ténylegestől. Van tulajdonképpen még egy hatodik probléma is, amely a tárgyalt időszakban talán a leggyakoribb: az, ha valamire egyáltalán nincs adatunk. Nem írták össze a kérdéses időszakban a népességszámot, nincs meg az anyakönyv, nem ismerjük egy nagy járvány pusztításának számszerű adatait, nem jegyezték fel a vándorlási adatokat, stb. Ebben az esetben is lehet és kell valamit tennünk, a demográfia strukturális összeüggésen fennállnak, folyamatai működnek akkor is, ha nincs róla a kezünkben számszerű dokumentum. Óvatos formában analógiákhoz folyamodhatunk (más terület illetve más korszak megfelélő adataihoz), alternatív számításokat végezhetünk, becslésekkel próbálkozhatunk, csak arra vigyázzunk, hogy ne legyenek azok túl mechanikusak, hanem próbálják figyelembe venni azt, hogy a népességi struktúrák és jelenségek erős térbeli és időbeli eltéréseket mutathatnak. A számításokra az a tény teremt lehetőséget, hogy a népesedés folyamata, mely a népesség struktúrájával szorosan összefügg, tulajdonképpen egy gazdasági, társadalmi, ideológiai tényezőkkel szorosan összefonódó biológiai folyamatnak is tekinthető s mint ilyen, talán a legegzaktabb társadalmi mozgások egyike. A népességi folyamatok nagyrészt modellezhetők, a folyamatok eredményei számítógépes szimuláció segítségével több variánsban előállítha-