Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

kategória is. Mekkora így a torzítás? Milyen korcsoportokba tartozhatnak az "örökösök"? Összeírták e az ún. 0 éveseket (a csecsemőket) ? Születés Köztudomású, hogy az egyházi anyakönyv a XIX. század közepéig a születés demográfiai eseményét általában nem, csak a keresztelés egyházi aktusát rögzítette. Elfogadott vélemény, vagy legalábbis hallgatólagosan úgy tekintjük, hogy a keresztelés néhány nappal követte a szülést. De vajon tényleg így volt? S mi történt a halvaszületések illetve a néhány óra vagy nap után elhalt csecsemők esetében? Hogyan, milyen pontossággal kerültek be az anyakönyvbe a filiák, a külterületek, a szegények, az ideiglenesen a közösségben tartózkodó családok születési adatai? A sort még folytathatnám. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a fenti kérdőjelek feloldásának útja a fogalmi tisztázás és adatok ellenőrzése anyakönyvek vagy más, arra alkalmas források révén, nem pedig a szokásos magyar "megoldás", miszerint közöljük, hogy az összeírást végzők pontatlanul dolgoztak, az összeírtak pedig csalni akartak, ezért a népesség egy része kimaradt, tehát az alapadatokhoz pótlásul hozzá kell adnunk 10, 20, 30, stb. (kinek hogy tetszik) százalékot... 2.3. A számadatok értékelésével kapcsolatban öt problémára kívánom felhívni a figyelmet. a. / Az összeírást végzők általában nem végezték el számaik ellenőrzését, így előfordulhatnak teljesen valószínűtlen adatok is. Pl. egy település népessége a Helytartótanácsnak vagy püspökségnek beküldött adatok szerint egyik évről a másikra 30-40 %-kal nő vagy csökken anélkül, hogy nagyobb járvány vagy szervezett telepítési akciónak hírét hallanánk. Ha tehát forrásunkat nem ellenőrizzük más év vagy más forrás adataival, akkor csak a véletlenen múlik, hogy esetleges további számításainkat egy "jó" vagy "rossz" évre alapozzuk. b. / Az adatokban nemcsak valószínűtlenségek csúszhatnak be, hanem ún. számszaki hibák is: másolási, összeadási hibák, adat- illetve rovatösszecserélődések. A legtöbb népességösszeírás fogalmazványként és többszöri tisztázatban készült, így tág tere volt