Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL
szellemi színvonalával, pontosságával, munkaszeretetével és az ezeket is befolyásoló jövedelmi viszonyaival.) Esetenként a "népszámlálás", többnyire azonban a "népösszeírás" elnevezéseket használom. A kettő között a különbség az, hogy a népszámlálás demográfiai célból készült, az egész ország vagy egy országrész teljes népességére kiterjedt, előre meghatározott utasítások és minták alapján formailag és tartalmilag egységesen, a népesség alapegységei (egyének illetve háztartások) szerint történik. Ezzel szemben a népösszeírások esetében a fenti követelmények vagy egyáltalán nem, vagy csak részlegesen érvényesülnek . Térjünk most vissza a népesség demográfiai struktúrájának forrásaihoz. Ennek első csoportja (az állami kezdeményezésre készültek) hat további alcsoportra osztható: 1./ Az 1765-1783 között készített lélekösszeírások (Conscritio Animarum), 3 2.1 az 1784-1785-ben készített ún. Józsefi népszámlálás és annak 4 1786-1788 között készült két revíziója, 3. / az 1804-1848 között készített nem nemesek összeírásai 5 (Conscriptio Ignobilium), 4. / az 1850/51-es illetve az 1857. évi ún. osztrák népszámlálások , melyeket azután 1869 decemberétől kezdve átlagosan tíz éven6 ként követnek a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálásai, 5. / speciális társadalmi csoportok rendszertelen időközönként, államilag elrendelt összeírásai (1848 előtt elsősorban zsidók, cigányok, egyes foglalkozási és rendi, társadalmi csoportok pásztorok, kézművesek, kereskedők, nemesek, egyházi személyek a XVIII. században a csavargók, 1848-tól a választók összeírá. x 7 * sai.), 6. / végül, bár nem elsősorban demográfiai forrásnak tekintendők bizonyos mértékig használhatók erre is az állami adóösszeírások (1696, 1707, 1715, 1720, 1728, 1828. évi országos adóösszeírások illetve az 1772. évtől központosított dicális összeírások.) A népesség struktúrájára vonatkozó egyházi összeírások három legfontosabb típusa: a. / az egyházlátogatási jegyzőkönyv (canonica visitatio) népessé9 gi adatokat tartalmazó része, b. / a lélekösszeirás (az ún. status animarum vagy conscriptio
