Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

Holló Szilvia Andrea: AZ ALSÓ-VÍZIVÁROS 1809. ÉVI HÁZTARTÁSÖSSZEÍRÁSÁNAK FELDOLGOZÁSI LEHETŐSÉGEI Az 1848 előtti időszak iratanyagának töredékessége miatt a kutató számára meglehetősen nehéz feladat a városi társadalom szerkezetének alapos, minden lényeges momentumra kiterjedő vizsgálata. Ezért érdemelnek megkülönböztetett figyelmet a fennmaradt források, mint például az Alsó-Viziváros 1809. évi háztartás-összeírása.

1 (Az ebben szereplő adatokról, a forrás felépítéséről a függelék ad tájékoztatást.) A hozzáférhető, különböző típusú források egyenkénti feldolgozása is sok időt és fáradságot igénylő munka, mégis ennél jóval többet kell tennünk, amennyiben vizsgált korszakunkról, lehetőségeinkhez képest, pontos képet szeretnénk kapni. Hogy mi is ez a többlet, azt nézzük meg említett iratanyagunk segítségével! Az 1809. évi háztartás-összeírás fennmaradásának elsősorban azért örülhetünk, mert az e korból származó egyéb összeírások csak a számszerű adatok közléséig terjednek, ellenben nem tájékoztatnak a lakosság kor és nem szerinti megoszlásáról, valamint foglalkozásáról (pl. az 1813. évi egyházi sematizmusból mindössze annyit tudhatunk meg, hogy a Víziváros akkori lakossága 8747 fő volt, s bár ez az adat sem mellékes, a részletekkel a forrás adósunk marad). Mégsem lehet örömünk maradéktalan, mert az 1809. évi háztartás-összeírás rendi-foglalkozási csoportosítá2 sanak rovatai a XIX. század eleji viszonyokat nem igazan fedik (hasznavehetetlen például a polgár-kézműves, valamint a vegyes foglalkozásúak rovata), annak ellenére, hogy az összeírást 1804-ben rendelték el. A táblázat e fogyatékossága felhasználásának idején még nem tűnt fel. Az adatok felvétele ugyanis nem a mienkhez hasonló társadalom-, gazdaságtörténeti, szociológiai avagy demográfiai vizsgálatok érdekében történt, hanem csupán a hadkiegészítések végrehajtását könnyítette meg. Nekünk viszont a forráson belül található kiegészítő megjegyzésekre és igen sok esetben az adókönyvekre kellett támaszkodnunk, hogy megközelítőleg pontos képet