Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

nyerjünk a foglalkozási struktúráról. (Az ide vonatkozó adatokkal történő kiegészítés során már a munka elején feltűnt, hogy a foglalkozási kategóriák a két forrásban mennyire nem fedik egymást .) Nekünk - írtam, és e többes szám használata nem indokolatlan, hiszen dolgozatom az ELTE keretén belül működő szemináriumi csoport eddigi kutatásait foglalja össze, amelyet a későbbiekben szeretnénk befejezni, s ezáltal talán sikerül fényt derítenünk a XIX. század eleji budai társadalom néhány válaszra váró kérdésére is. A feldolgozás menetében először olyan táblázatok 'segítségével dolgoztunk, amelyek a forrásból legkönnyebben kiolvasható adatokat rendszerezték, egyben fontos adalékokat szolgáltatva a további elemzéshez. Öt táblázatunk a következőket vizsgálta: a férfi- lakosság kormegoszlása,- a házt-artás-nagyság, az alkalmazottak száma és összetétele, a gyermekek (otthonélők és távolélők) száma, valamint a háztartások típusa.

5 Terjedelmi okok miatt e tanulmány keretében képtelenség akárcsak vázlatosan is bemutatni az így kapott eredményeket, ezért, azok mindössze kiindulópontul szolgáltak saját munkámhoz. Jelen dolgozatomban a fennmaradt forrásnak mintegy a felét, pontosabban 710 háztartást vizsgáltam meg, foglalkozáscsoportokra lebontva. Ezek a következők: tisztviselők, a kézművesek közül a faiparos, építőipari, fémfeldolgozó, szállító-fuvarozó, valamint az egyéb foglalkozást (orgona-, paróka-, fésű-, pipakészítést, fazekasságot) űző mesterek, kereskedők, szolgáltatók, céhen kívüli iparosok, önállóan dolgozó legények, gazdálkodók, kapások, napszámosok. A feldolgozásból egyelőre kimaradtak az özvegyasszony vezette háztartások, az ismeretlen foglalkozásúak, és néhány mesterség képviselői. Mivel, hacsak módunk van rá, egyetlen forrást sem tanácsos önmagában vizsgálni, hiszen így könnyen kaphatunk témánkról egyoldalú, esetenkénti félrevezető képet, a közös táblázatok elkészülte után (az összehasonlítás kedvéért) elővettem az 1777-es, csak a foglalkozások számszerű adatait közlő összeírást.

4 Bár igaz, hogy ez a Víziváros egészére vonatkozik, míg az 1809. évből származó iratanyag az Alsó-Vizivárosban készült, mégis úgy érzem, az eltelt 32 év, amely mentes volt nagyobb tragédiáktól, a fejlődés