Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

tételű forrásanyag egyházszervezési, liturgiái és szakrális vonatkozású információkon kívül általános történeti, egyházmegye-történeti sőt helytörténeti adatokat is tartalmaz. A püspöki körlevelekben szépen tükröződnek a történelem csomópontjai (1848, 1919, 1945, 1950-es évek, stb.). Harmadsorban egy konkrét forrásról szólt Jároli József, mégpedig az újkígyósi plébánia hagyatéki anyagában található vének tanácsa jegyzőkönyvről. Újkígyós (szegedi telepítésű, dohánykertész, kontraktualista) községnek a földesúr lehetővé tette, hogy a plébános elnökletével létrehozzanak egy ún. vének tanácsát, amely ugyanúgy működött, mint a szabad királyi városok szűkebb körű tanácsa. Érdekes módon elsősorban kamatügyletekkel foglalkozott. A jegyzőkönyv bővelkedik, szakrális néprajzi adatokban is. A Békés Megyei Levéltár hamarosan kiadja ezt a forrást. Fölhívja a figyelmet arra, hogy az.egyházi levéltárak és források átnézésénél, ugyanúgy mint a civil .levéltárakban végzett kutatásoknál, rendkívül fontos a háttériratok földerítése. Végül elmondja, hogy a levéltárakban rengeteg olyan feltárási probléma, munka jelentkezik, amelyek megoldásához egy-egy ilyen tanácskozás is nagy segítséget adhat. Benda Gyula Több kérdés fogalmazódott meg benne. A történettudomány a közelmúltban ill. már korábban "bűnbeesett". Elfeledkeztek a történelemmel foglalkozók a forrásokról. Mostanában kezdjük ismét azt vallani, hogy ismerni kell a tényeket, a forrásokat, tudni kell pl. latinul. Benda Gyula szerint ez így már régen kivívott norma volt. Az okleveleket helyesen olvasni - ez a minimum. Vajon azonos-e a társadalom á forrásokkal? - kérdezi. Az előadásokban, a társadalom kissé eltűnt és azonosult a forrásokkal. Pedig a források csak tükrözik a társadalmat, és amellett, hogy ezt a tükörképet tisztességesen le kell írni, össze is kell vetni az objektív valósággal. A történésznek - akár hiszi, akár nem - feltételeznie kell, hogy van egy társadalmi valóság. A történettudomány kialakulásának időszakában a társadalomról köznapi képet alkottak és fogadtak el. Azóta óriási ütemben fejlődtek a társadalomtudományok amelyek megpróbálják a társadalomról szerzett ismereteket rendszerezni. A történész is kénytelen legalább követni a tudományos fejlődést és nem elégedhet meg még mindig a köznapi társadalomképpel. Ezt a társadalomképet meg kell fogalmazni, ha társadalomtörténeti forrásokkal dolgozunk. A rendi társadalommal kapcsolatban fölveti a következő kérdést: azonos-e, vagy ha nem, hogyan viszonyul egymáshoz a jogi közigazgatási, uradalmi, forrásokból, adójegy zekékből kibontakozó falu és a paraszti közösség. Fölvetődik a jobbágy-zsellér probléma. Hol van a zsellérség határa? Ahol Mária Terézia meghúzta? Ma már tudjuk, hogy a gazdaságban és a társadalomban is máshol vannak a határok. Bizonyos távolságtartással kell közelíteni a kései rendi társadalomhoz, figyelembe véve, hogy a jogi szabályozás és a tényleges viszonyok már eltávolodtak egymástól. Az 1850 utáni időszak kutatásánál már alkalmazzuk a felismerést, miszerint a statisztika és a mérhetőség teremtette kategóriák nem azonosak a valósággal.•A kutatásnak egységes fogalomrendszerre lenne szüksége a falusi társadalom történetének vizsgálatánál i s. S Vörös Károly Elsőként Szaszkó István korreferátumához szól hozzá. Szaszkó