Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól
Majdan János: UTASOK A MAGYARORSZÁGI VASUTAKON 1914-ig Az első, salgótarjáni társadalomtörténeti konferencián kísérletet tettem arra, hogy bemutassam a vasutakat működtető új szakma képviselőit. 1 Az ott közreadott vázlat segítségével több tízezer dolgozó munkába állásáról, beilleszkedéséről és életkörülményeiről lehet majd (a teljes feldolgozás után) következtetéseket levonni. A vasutak működésének bemutatásakor szólni kell a többmilliónyi utazóról, aki igénybe vette az új szárazföldi közlekedési eszközt. Utasok a statisztikában A vasútakról szóló első magyar törvénycikkben, 1836-ban rögzítették: "Az illy vállalatokra való felügyelés az illető Köz-Tör2 vényhatóságokra tartozik", akiket a magántársaságok értesítettek saját ügyeikről. A kötelező évenkénti üzleti jelentést a Magyar Nyugoti Vasút engedélyezési okmányában rögzítették először, s ez "az ületév lefolytával, legkésőbben három hó alatt felterjesztendő évi zárszámadás végleges megállapítása" szolgált alapul az állami kamatgarancia kiszámolásához. 3 Az egységesített ügyintézést szolgálta az 1881. évi rendelkezés, miszerint minden vasúti forgalmat érintő adat "a vasúti és hajózási vállalatok részéről, a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által meghatározandó időközökben a magyar kir. statisztikai hivatalhoz küldendő be". 4 Az adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesítő vállalatok nyomtatott formában közreadták éves üzleti jelentéseiket. A Baross Gábor minisztersége alatt befejezett államosítások után a vonalak többségéről az államvasúti jelentések szóltak, melyekben a MÁV tulajdonában lévő pályák és a kezelésébe adott helyiérdekű vasutak adatai összegezve szerepelnek. ~* A századfordulóra hat magántársasági fővasút működött az országban 6 és 21 üzletileg önállóan kezelt helyiérdekű vasút,^ melyek külön füzetben tették közzé éves üzleti jelentéseiket. Az ország különböző helyein működő