Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

társaságok beszámolóit 1867-től a közmunka- és közlekedési miniszter, illetve a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, majd a tárcák átszervezése után, 1889-től a kereskedelmi miniszter gyűjtötte be. A kezdeti üzleti jelentések eltértek 8 egymástól; különféle módon készítették az összegzéseket. Az 1880-ban megindult helyiérdekű vasútépítési hullám teremtette meg a lehetőséget az egységesítésre. A szinte naponta forgalomba helyezett vonalak kezelését zömmel a MÁV végezte, s így egyre több helyen az Államvasút nyomtatványait használták. A miniszteri következetesség és a vállalatok érdeke az egységes adatkezelés bevezetésével teremtette meg a lehetőségét annak, hogy 1881. után a parlament elé került éves jelentésekben évtizedeken keresztül azonos szempontok szerint csoportosíthassák az üzleti 9 eredményeket. Az éves mérleg lezárásakor nyilvánosságra hozták a személy-, poggyász- és áruforgalom pontos adatait. Ebből kiderült, hogy az I-II-III-IV. osztályon hányan utaztak, mennyi katona vette igénybe az adott vonalon futó szerelvényeket. Pontosan rögzítették a vonatok (mozdonyok) pályakilométerenkénti és naponkénti forgalmát, s ezzel egyidőben közreadták az utasok által megtett kilométerek hosszát. Az osztályonkénti felsorolásban napvilágot látott utasforgalomból és az utasok által megtett út hosszából kirajzolódtak a vonatra szállók célállomásai. Az üzleti jelentések ismertették a szerelvények kocsijainak kihasználtságát és az utasok által egy nap alatt megtett út kilométer-hosszát. Mindezt osztályonkénti bontásban közölték csakúgy, mint a szállított személyek által befizetett menetjegyek árát. Külön rovatban tárgyalták a baleseteket, melyek szenvedő alanyairól a kortárs újságírók gyakran cikkeztek. Az egy-egy vasútvonal forgalmát bemutató, ezideig ritkán használt források segítségével pontosabb kép rajzolható az érintett településekről is. A személyforgalom országosan összegzett adatai szerint a századfordulón, három évtized alatt tizenötszörösére nőtt a vasúton utazók száma és a világháború előestéjén elérte a 166 milliót. Az ugrásszerű növekedés különösen kiugró 1890 után, amikor a Baross Gábor által bevezetett "zónatarifa" hatására három év alatt duplázódott a személyforgalom. Megvalósult a miniszter terve, amit a parlamenti vita előtt mondott: "Meg akarom mozgatni ezt a