Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

leteket és hagyatéki leltárakat még akkor is, ha ezek megfogalmazásában többnyire idegen kéz működött közre. E dokumentumokban foglaltak azonban valós módon tükrözik a kapitalista korszakban is a parasztgazdaságok termelőeszközökkel való ellátottságát, a végrendelkezők vagyoni s végső soron társadalmi helyzetét. A tényleges vagyoni leltárak életszerűvé tehetik a történeti statisztikai források által az egyes parasztkategóriákra megállapít5 ható gazdasági mutatókat. A falusi, paraszti társadalom alapegységei a családok illetve a családi közösségekre épülő paraszti háztartások és gazdaságok. A társadalmi viszonyok és kapcsolatrendszerek feltárását is természetesen ezekre a legkisebb egységekre kell alapozni. A parasztgazdaság azonban nem elszigetelt módon működött, még azokban a termelőegységekben sem, amelyeket Erdei Ferenc farmtanyáknak nevezett, hanem tágabb, autonóm vagy kevésbé autonóm szervezetekben.

6 Ezek legfontosabb kerete a tőkés korszakban is a parasztfalu volt, még akkor is, ha nem falunak, hanem 1876 után kis és nagyközségnek nevezték. A falu organikus egységet képezett, mégha társadalmi viszonyai éppen a tőkés korszakban az osztályszerű tagozódás elemeivel telítődtek is.^ Ennek az organikus közösségnek a megragadására a településként, közigazgatási egységként "termelt" iratanyag vizsgálata nem ad elégséges fogódzókat, bár ezektől -később még visszatérünk rájuk-, természetes módon nem tekinthet el a történeti kutatás. Azt hiszem, tökéletesen igaza van Wellmann Imrének: a faluban, nemcsak a feudális, de a kapitalista korszakban is létezik egy tárgyi összekötő kapocs a múlt és a jelen között. A település mai képe is lehet történeti forrás, hiszen századok formáló erejének végeredményét tartalmazza. A határrészek elnevezéseiből, a dűlőnevekből

. sőt az egyéb történeti források által is ellenőrzött családnevekből is lehet nemcsak a gazdálkodásra, hanem a település etnikai Összetételére sőt a társadalmi struktúrára vonatkozó következtetéseket is levonni.

0 Az 1848 utáni magyar falu határbeosztásának, dűlőrendszerének rekonstruálásában napjainkban a 24 órában vagy azon túl vagyunk. A földrajzi nevek gyűjtése és elemzése a nyelvtudománynak is -ha az olyan nagy vállalkozásoktól, mint a Zala megyei földrajzi nevek példaszerű gyűjteménye, eltekintünk- elég vékonyan csordogá-