Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

őrizhető, s minden bizonnyal számos visszaélésre nyílt lehetőség. A társadalmi viszonyok letisztulatlansága közepette különben sem lehetett éles határt vonni a nemesség legalsó illetve a nem nemesek felső rétegei között. A nemesekkel gyakran azonos elbírálás alá estek az agilisek, a "bizonytalan nemesek" (suspectus nobiles), sőt a libertLnusok is. A jogi szabályozatlanság szülte bizonytalanságot az 1754-55. évi országos nemesi összeírásnak*^ sem sikerült megnyugtatóan feloldani; leegyszerűsítő csoportosítása (birtokos valamint armalista nemesek) a kiváltságosok társadalmi differenciálódását csak fő vonalaiban érzékelteti és számukról is meglehetősen elna18 gyolt képet ad. (A kurialisták például értelemszerűen a birtokosok számát gyarapítják.) Az Úrbéri Rendeletet követő felmérések kimutatásai segítséget nyújthatnak a kurialista helységek számának pontosításában, de az itt és a későbbiekben is előszeretettel használt "közbirtokosság" kategória korántsem következetes alkalmazása nem könnyíti 19 meg a kutatók dolgát. Egyéb források bevonásával azonban megnyugtatóan megkülönböztethető a több birtokos érdekeltségében levő falu a nemesi közösség kezén lévőtől. Az első magyarországi népszámlálás táblái is ezt a problémát hozzák felszínre. A közbirtokosság fogalmilag ugyancsak letisztulatlan kategóriáját az összeírok egyaránt alkalmazzák akkor is, ha a település földjén és jobbágyain több birtokos osztozkodik, s akkor is ha a határ egészét, amennyiben nincs úrbériség, tulajdonosi joggal maga a helyben élő, gazdákodó nemesi lakosság birtokolja . A József-kori népszámlálás mindazonáltal lehetőséget kínál a kurialista helységek megközelítően pontos elkülönítésére a nemesek lélekszáma illetve a nemesség népességen belüli aránya alapján. A népszámlálás ugyanis nem tesz különbséget jobbágy és nemesi település között. A nemesek száma tehát önmagában nem, sokkal inkább aránya valószínűsíti a nemesi községet. A megítélés azonban kellő óvatosságot és fokozott körültekintést kíván, és a he20 lyi sajátosságok maximális figyelembevételét. A nemesi községek területi elhelyezkedését vizsgálva szembeötlő, hogy azok a megyén belül túlnyomórészt egymás közelében helyezkednek el (Vas, Zala, Veszprém, Somogy, Heves, Szatmár), bár