Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL
sonló sorsú egyházközségeinek anyagát gondozza. Egyházközségeink bizonyos autonómiával rendelkeznek; ennek következtében joguk van a történetük során összegyűlt levéltári anyagot is tulajdonukként őrizni és gondozni. A legtöbb egyházközség él is ezzel a jogával, annak ellenére, hogy mindinkább szükséges és hasznos lenne az előbb felsorolt, központibb helyeken lévő és biztonságosabb őrzési feltételeket biztosító levéltárakban vagy fióklevéltárakba begyűjteni a forrásanyagot. Ezek után, a témára térve a falusi társadalom alakulására vonatkozó forrástípusok közül -a teljességre való törekvés nélkülnéhányat szeretnék bemutatni. A Tiszántúli Egyházkerület Levéltárában az egyházkerület legrégibb jegyzökönyve az 1567-tól 1756-ig terjedő időről őriz a református társadalom mozgására, fejlődésére vonatkozó értékes dokumentumokat. Tartalmazza a 16. század második felétől a 18. század közepéig különböző helyeken tartott közzsinatok határozatait, a lelkészek és tanítók ordinálását az egyházkerület községeiben (a forrásban való eligazodást szolgálja Tóth Sámuel -egykori levéltárnok- Adalékok a tiszántúli ev. reformált egyházkerület történetéhez c. munkája - I-II. füzet Debrecen, 1894). Ebben a levéltárban őrzik a 16. század végén létrejött Debreceni Egyházmegye jegyzőkönyveit 1615-1770-ig, három kötetben. A nevezett egyházmegye kebelébe tartozott a Hajdúság egészen a Tiszáig, a Nyírség, Szabolcs megye első része ésa Sárrét falvai. 1621-től lelkészi díjlevelekből, házassági válásokra, a falusi társadalomban meghatározó szerepet játszó presbitériumok működéséről találunk itt gazdag anyagot. 1738-tól itt vannak a vizitációs jegyzőkönyvek , melyek az egyházközség, és amennyiben a falu tiszta református -ilyen nagyon sok volt a 18-19. században a Tiszántúlon- az egész falu egyházi és társadalmi életére vonatkozóan értékes adatokat rejtenek. így az egyházközség mellett az iskola állapotáról, a tanítók, a lelkészek anyagi helyzetéről, a híveknek irántuk való indulatáról, az iskolalátogatásról, a tananyagról stb. is eligazítást adnak. Van egy kisebb fond, az úgynevezett Instantiák . Az 1760-1820 közötti időből azokat a felterjesztéseket tartalmazza, amelyeket a falusi elöljáróság, ill. egyes személyek a lelkész és a tanítók működésével kapcsolatban küldtek az egyházkerülethez. Igen sok adat van ebben az anyagban
